– Nagyot fordult önnel a világ?
– Bizonyos szempontból igen, a másik oldalról pedig nem – mondja Gyarmati Panka. – Az emberek felkapták a fejüket a sikeremre, kezdenek megismerni, ami eléggé nagy változás. De az életem valójában ugyanaz maradt, főleg, hogy itt kint ez „csak” egy verseny volt, és megy minden tovább. Persze, ezzel a sikerrel régi álmom vált valóra, edzés közben meg is fordult a fejemben, hogy a sok negyedik hely után jöhetne végre egy dobogó. Ám arra gondolni sem mertem, hogy nyerhetek.
A győztes futam
– Ez a siker annak köszönhető esetleg, hogy új csapattal készül?
– Ebben a szezonban már nem az osztrákokkal edzek, egy amerikai csapathoz szegődtem. Coloradóban van a főhadiszállásunk, Kirk’s Camp a neve. Három edző dolgozik a táborban, de én főleg Ian Kirkkel készülök. Húsz rider van ebben a csapatban, többségében amerikai versenyzők, akik nagyon jó fejek.
– Az amerikai élet, a sportág sajátosságai alapján felvetődik az emberben, hogy pénzben miként lehet kifejezni ezt a sikert? Mennyit áldoz arra, hogy snowboardozhasson?
– A költségekről nem tudok és nem is szeretnék beszélni. A Világkupákra a Magyar Snowboard Szövetség segítségével jutok el, a szervezet finanszírozza az edzőmet is. A többit azonban nagyjából nekem kell állnom.
– Egy mai magyar kislánynak érdemes ábrándoznia egy ilyen pályafutásról?
– Persze hogy érdemes erről álmodni, és nemcsak álmodni, hanem tenni is érte. Nekem nagyon keményen meg kellett dolgoznom ezért a sikerért, de nem volt hiábavaló, egyszer minden kemény munka kifizetődik. Örülök, hogy bebizonyíthattam, hogy a havas sportokban is elérhetjük azt, amit megálmodunk magunknak.
– A sikerének köszönhetően a Nemzetközi Síszövetség a hét emberének választotta, és hosszabb összeállítást közölt az eddigi pályafutásáról.
– Nagyon jó érzés, hogy nemzetközileg is elismernek. Jó volt visszaolvasni az elmúlt évek történéseit, a küzdelmeket, a tavalyi sérülésemet, és érzékelni, hogy milyen nehéz időszak után álltam fel. Kitartottam és ez meghozta az eredményt. Talán ez is fogta meg a síszövetséget, hiszen az én sztorim nem egyszerű sikertörténet.
– A világkupa-győzelem után milyen jövőképet vázolt fel magának?
– Először is szeretném sérülés nélkül áthidalni ezt a szezont, hiszen ez a legfontosabb. Most úgy érzem, elértem azt, amit szerettem volna, sőt annál sokkal többet, innentől már csak élveznem kell a versenyzést. Nagyon bevált az amerikai edzés, a segítségükkel sokat fejlődhetek. Viszont nem akarom elbízni magam, mert ez az eredmény nem jelenti azt, hogy innentől én folyamatosan a topon leszek.
