Birkózó-vb: döntő nélkül, de három bronzéremmel

Kiss Balázs, Korpási Bálint és Lőrincz Tamás is dobogóra állhatott. Lőrincz Viktorral ismét kibabráltak.

Elsőként Kiss Balázs lépett a csarnokba, s a talpán kívül tulajdonképpen csak a térde érte a szőnyeget, ám az is már csak a kétszer hat perc után, az örömittas fáradtságtól lerogyva. Az ukrán Dimitrij Timcsenkóval gyömöszölték egymást, intéspontokkal 3-1-re nyert, s 34 évesen szerzett bronzérmet. „Elkeseredtem az elején, mert ezt az oroszt verhetőnek véltem, de taktikai hibákat vétettem ellene. Aztán viszont bejutott a döntőbe, így kaptam a Jóistentől egy újabb esélyt, s huszonöt éves pályafutásom során először végigmentem a vigaszágon, egészen a dobogóra. Úgy voltam vele, hogy nincsen veszítenivalóm, s bár nagyon elfáradtam, mert egy órán belül hármat kellett birkóznom, az ukrán ellen megint összeszedtem magam. Eddig mindig megvertem, például a riói olimpián, biztos voltam benne, hogy tart tőlem. Számomra ebben a korban már minden meccs, minden verseny ajándék, csinálom, amíg bírom, jövőre a budapesti vb-ig mindenképpen, aztán ameddig a testem engedi. Bár valami mindig fáj, de boldog vagyok” – olvasható a Magyar Birkózó Szövetség hírlevelében.

A 27 kilóval könnyebbek között Korpási Bálint jóval pörgősebb meccset vívott az orosz Adam Kurakkal, ám itt is a passzivitás döntött, ismét a javunkra: 2-1-es győzelme után a decemberi budapesti vb-sikere után ismét a dobogóra állhatott a BVSC birkózója. „Kihasználtam a jó sorsolásomat, ám az elődöntőben nem tudtam akciót végrehajtani, a bírók pedig nem mellettem döntöttek. Ezután össze kellett szedni magam, és sikerült is, meg tudtam verni a nagyon kellemetlen stílusú idei orosz bajnokot. Elégedett vagyok a bronzéremmel, mert ezért is rengeteget kellett dolgozni, s a súlycsoportom kiemelkedő versenyzői között kicsi a különbség, az nyer, aki épp a legjobb napot fogja ki” – fogalmazott Korpási.

Mivel az elődöntőben lefejelte őt az orosz, Lőrincz Tamás a homlokát, a tarkóját és az állát is érintő kötéssel a fején esett neki Fatih Cengiznek, de ez nem segítette a törököt abban, hogy fogást találjon rajta. Akciópont itt sem volt, intés három is, 2-1-es magyar győzelem, 2014 után ismét vb-bronz „Szöcsinek”. 

„Még életemben nem fáradtam el ennyire, karrierem nagy részét 66 kilóban töltöttem, ahol meg se kottyant a harmadik-negyedik meccs, de most Nagyon boldog voltam, hogy megvertem a dél-koreait, s az orosz ellen is jól álltam a lábamon, már átvillant az agyamon, hogy meglehet a döntő, amikor összeakadt a lábam, mint egy óvodásnak, és kikaptam tussal, ami legutóbb tízévesen történt velem. Arra készültünk az öcsémmel, Viktorral, hogy együtt örülhessünk, volt, hogy már sikerült, most sajnos nem, pedig esélyesnek számított. Én nem annyira, bronz lett a vége, úgy érzem, a riói olimpia után, harmincon túl, új súlyban minden érem ajándék. Boldog vagyok vele, lesz mit az egy hónapos kislányom nyakába akasztanom. Nehéz volt a felkészülés úgy, hogy alig láthattam, de sok erőt adott, hogy most sorra küldte róla az anyukája a képeket, »Hajrá apa!« feliratú ruhácskában” – mondta Lőrincz Tamás.

Bár akár fényesebb érmek is benne lehettek volna ebben a napban, a szövetségi kapitány, Sike András előzetes várakozását, a két dobogós helyet máris túlteljesítette a csapat. A szombatig tartó világbajnokságon kedden jön a kötöttfogásúak programjának második fele, Torba Erikkel (59 kg), Krasznai Mátéval (66 kg), Szabó Lászlóval és Lám Bálinttal (130 kg).