– A Lágymányosi hídtól délre megálmodott atlétikai aréna megépítése nem attól függ, hogy a világbajnokságot Budapesten rendezik-e vagy sem. Legalábbis reményeim szerint. Az elképzelés szerint egy bővíthető-visszabontható stadiont húznának fel, ugyanis napi szinten nem kell 40-50 ezres létesítmény, elég egy 8-10 ezres, hogy utánpótlás-világeseményeket, rangos nemzetközi versenyeket tudjunk rendezni – magyarázza Gyulai Miklós. Hozzáteszi, a világbajnokságot leszámítva már minden nemzetközi viadalt vendégül látott Magyarország atlétikában, egy esetleges vb pedig óriási motivációs lökést jelentene a mostani fiatal sportolóknak. Azt azért tegyük hozzá, hogy bár 1966-ban és 1998-ban nálunk volt a szabadtéri Európa-bajnokság, de Gyémánt Liga-verseny helyszíne nem volt még Budapest. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetnénk jó házigazdája egy vébének.
Azt nem lehet mondani, hogy a magyar szövetség elnöke ne lenne a végletekig elszánt:
„Ha pályáznánk a 2023-as vb-re, és nem kapnánk meg, én nem adom fel, 2025-öt is megcéloznánk.”
A lelkesedés persze mit sem ér egy világverseny pályázásakor, ha nincs mögötte kormányzati támogatás. Az Atv szerint van, Gyulai viszont ezt megerősíteni és cáfolni sem akarta. Így Fürjes Balázshoz fordultunk, aki hónapokkal ezelőtt már megszólalt az atlétikai vb ügyében. A kormánybiztos szabadságon van, a titkárát sikerült csak elérnünk, aki azt ígérte, továbbítják neki kérdésünket, mely a kormányzati garancia meglétét feszegeti.
S, hogy kik lehetnek az ellenfeleink? Gyulai egyelőre csak a kenyaiak szándékáról tud, akiknek az az egyik legfőbb érve, hogy Afrikában még soha nem volt atlétikai világbajnokság. Az elnök reméli, nem ettől fog hanyatt esni az IAAF.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!