– Bár még nincs vége az olimpiának, mégiscsak van egy arany- és két bronzérem, mellette pontszerző helyek. Több, mint amire számíthattunk?
– Nagyjából ezt vártam. Az olimpián egyáltalán nem könnyű megtartani a korábban kivívott helyedet, nem egyszerű ugyanazokat az eredményeket hozni, mint más világversenyeken, és az is okozhat nehézséget, hogy két hétig tart. Ez főleg a sportolóknak nehéz, és leginkább mentálisan, hiszen ebben a fél hónapban óhatatlanul hullámvasúton ülsz, van, hogy lent, máskor fent vagy – így azért nem könnyű minden egyes futamon tökéletesen koncentrálni. Úgyhogy én nagyon elégedett vagyok a csapattal, az elért eredményekkel. Az, hogy az első napon a vegyes váltónk bronzérmet szerzett, megalapozta a szereplésünket.
– Akkor mosolygott először itt, Pekingben.
– A bronzérem mellett amiatt voltam igazán boldog, hogy Kónya Zsófia egy napon belül sokat javult. Örültem, hogy segíthettünk neki, és képes volt talpra állni az első, nem éppen jó futása után. Még az sem bántott, hogy ha nem rúgják ki a lábát a fináléban, ez a bronz fényesebb érem is lehetett volna.
– Ha ezt mondja a vegyes váltó kapcsán, mit mond a férfi ezerméteres döntő után történtekről?
– Liu Shaolin nagyszerűen futott egész nap, így a döntőben is, borzasztóan sajnálom, hogy nem olyan végeredmény született ezen a távon, mint amit mi szerettünk volna.
– Mit érzett Shaolin kizárása után: dühöt, csalódottságot, szomorúságot?
– A harag, a düh hasztalan érzés, ráadásul nem változtat az eredményen. Én sokkal jobban aggódtam Shaolin miatt, mert nem tudtam, mekkora rombolást vitt véghez benne a döntés, és azt sem, hogy a történteknek milyen hatásuk lesz a későbbiekre. Ő általában lerázza a válláról a terhet, a legnehezebb helyzetekben is képes arra koncentrálni, hogy a legjobb legyen, de az olimpiát Kínában rendezik, a lelátón ülnek kínaiak is, akiknek egy része ugyan szurkol neki, ám a kizárásával mégiscsak a hazaiak versenyzője nyerte meg az aranyérmet – mindez csak hozzátett ahhoz a nyomáshoz, amely általában nehezedik rá. De rendkívül büszke vagyok rá, mert szerintem ezúttal is bizonyított, felállt a padlóról. Ebben segítette az is, hogy mindenki elismerően beszélt a teljesítményéről és a formájáról, s egy-egy nap végén ez legalább annyit számít, mint az érem.
– Azért érmet mégis szereztünk ezen a távon is.
– Shaoang a pozitív koronavírustesztje miatt később csatlakozott hozzánk, az átállás miatt az első napokban még nem volt az igazi, de ahogy telt az idő, egyre javult a teljesítménye, egyre inkább visszaköszönt a fertőzés előtti formája és állapota. Úgy érzem, az ő vállán jóval kisebb volt a teher. Az ezer méteren szerzett bronzérme csodálatos eredmény.
A teljes interjú ITT olvasható el.
Borítókép: Liu Shaolin Sándor és Csang Csing Lina között tökéletes az összhang (Fotó: Nemzeti Sport/Árvai Károly)
