Balul sült el az orosz rulett

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) laborató­riumi eredmények manipulálása miatt négy évre eltiltotta Oroszországot az olimpiai és világbajnoki részvételtől. A döntés ellen az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) 21 napon belül fellebbezhet, és amennyiben így tesz, az ügyben a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) hozza meg a megmásíthatatlan határozatot. Az ítélet súlyos, de nem tragikus, mármint az oroszokra nézve; a végső döntés a sportági szakszövetségek kezében van.

A labdarúgók ott lehetnek a jövő évi Európa-bajnokságon Fotó: REUTERS/Anton Vaganov

A WADA tizenkét tagú végrehajtó bizottsága rendkívüli ülést tartott Lausanne-ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyén, és egyhangú döntéssel négy évre szóló eltiltással sújtotta Oroszországot az olim­piáktól és a világbajnokságoktól. (Ebbe az időszakba a 2020-as tokiói nyári, a 2022-es pekingi téli olimpia, valamint a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság esik egyéb nagy nemzetközi sportesemények mellett.) A testület bizonyítottnak látta, hogy a moszkvai laborban hamis bizonyítékokat iktattak, illetve pozitív eredményeket semmisítettek meg, amelyek segítségével kiderültek volna a csalások. Sir Craig Reedie, a WADA brit elnöke így fogalmazott:

– Oroszország már régóta letért a becsületes sport útjáról. Az ország minden lehetőséget megkapott ahhoz, hogy rendbe tegye doppingügyeit és sportolói érdekében visszatérjen a doppingmentes országok családjába, de ehelyett a szisztematikus csalást és tagadást választotta. Ezért a WADA a lehető legszigorúbb büntetéshez folyamodott, miközben szem előtt tartjuk azoknak a tisztességes orosz sportolóknak a jogait is, akik bizonyítani tudják, hogy tiszták, és nem is élvezték a rendszerszintű doppingolás előnyeit.

Magyarán: nyitva a kiskapu az ártatlanságukat igazolni tudó egyes sportolók előtt, ahogy az már a riói nyári és a phjongcshangi téli olimpián is gyakorlat volt. Ők indulhatnak az olimpián, világbajnokságokon, csak nem a hazájuk zászlaja alatt, s győzelmük esetén nem hallgathatják az orosz himnuszt. Mi több, a mostani ki- és eltiltás nem érvényes a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokságra, amelynek Szentpétervár az egyik házigazdája. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök jelezte, valószínűleg fellebbezni fognak a CAS-nál.

A labdarúgók ott lehetnek a jövő évi Európa-bajnokságon
Fotó: REUTERS/Anton Vaganov

A mostani ügyet a moszkvai doppingellenőrző laboratórium januárban átadott adatbázisának átvizsgálása után robbantotta ki a WADA. A labor működését és a RUSADA-t 2015 végén függesztették fel, miután a WADA nyilvánosságra hozta jelentését, amely megállapította, hogy Oroszországban átfogó doppingolás zajlott. Egy évvel később a WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországban a doppingot állami támogatással, rendszerszintűen alkalmazták. Amikor a moszkvai labort bezáratták, a WADA az összes anyagot összeszedte, benne a rengeteg pozitív mintával. De ez csak az első lépcső volt: a másodikban a komplett digitalizált adatbázist is tüzetes vizsgálat alá veszik.

– Ami megmásíthatatlan, az az, hogy az orosz sportdiplomaták, szövetségi tisztségviselők semmiképp nem lehetnek ott jövőre Tokióban és 2022-ben Pekingben, ahogy Rióban és Szocsiban sem lehettek jelen – mondta a Magyar Nemzetnek Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője.

– Kérdés, hogy mit szól a kitiltáshoz a NOB s az egyes sportágak nemzetközi szövetségei, mindenekelőtt a FIFA. 2016-ban a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) is kollektíven kitiltotta az oroszokat, az egyéni kiskapu nyitva hagyásával. Biztos, hogy a NOB nem alkalmazza a kollektív bűnösség elvét, így aki bizonyíthatóan tiszta, azt nem fosztják meg az indulás lehetőségétől. Zajlik a női kézilabda-világbajnokság, szó sincs arról, hogy az orosz válogatottat automatikusan kizárnák az olimpiáról, hacsak az IHF nem dönt úgy. De ennek csekély a valószínűsége, a kollektív kizárással szerintem csak az IAAF és az IWF sújtja az oroszokat. De az egyéni, nemzeti felségjelek nélküli indulást az atlétáknál és a súlyemelőknél is meg fogják engedni. Olyan határozatot kizártnak tartok, hogy Thomas Bach, a NOB elnöke azt mondaná, egyetlen oroszt sem akarok látni Tokióban.

Azt kapták, amit megérdemeltek?

A Vörös Zászló érdemrend és a Lenin-rend birtokosa, Alekszandr Tyihonov nem akárki az orosz sportban, biatlonban négyszeres olimpiai bajnok – a felvezetés után mondani sem kell, hogy a szovjet időkből –, volt az Orosz Biatlonszövetség elnöke is, tegnap pedig 72 évesen már „tét nélkül” fogalmazhatott meg kemény kritikát – az orosz döntéshozókkal szemben: „Az állami dumában nagyon sok sportoló ül, húsz olimpiai bajnok, akik megváltoztathatták volna a doppingtörvényt, de nem tették, és tessék, mi lett a vége. Azt kaptuk, amit megérdemeltünk. Én már korábban megmondtam, hogy a WADA oldalán vagyok.” A phjongcshangi kizárás előtt felvetődött, hogy az oroszok nemzeti büszkeségből, dacból egyetlen sportolót sem küldenek az olimpiára, de ezt végül nem tették meg, és most a kétszeres olimpiai bajnok Vlagyimir Szalnyikov, az Orosz Úszószövetség elnöke is óvott ettől. „Mindenképpen ott kell lennünk az olimpián. Természetesen azt szeretnénk, ha valamennyi sportolónk az orosz zászló alatt versenyezhetne, és a díjátadón hallgathatná a himnuszunkat. De ha a körülmények ezt engedik meg nekik, akkor sincs senkinek sem joga az ártatlanokat megfosztani az álmaiktól.” Az Orosz Kézilabda-szövetség elnöke, Szergej Siskarjev úgy számol, hogy csapataik ott lesznek az olimpián: „Már kétszer annyiszor teszteltek bennünket, mint a többi csapatsportágban a válogatottjainkat, és ezután is várjuk az ellenőröket” – szögezte le a sportvezető.