Soha nem rendeztek még az esztendő ilyen késői időszakában atlétikai vb-t, mint most Dohában, aminek persze megvolt az oka. A nyitott Khalifa-stadionban a speciális légkondicionáló rendszer enyhített a hőségen, a maratonfutásban és a gyaloglószámokban végelgyengülés közelébe jutott atléták szerint viszont mégsem volt jó ötlet a sivatag szomszédságába vinni a világbajnokságot.
Ez eleinte a helyiek ingerküszöbét sem érte el, a férfi 100 méteres síkfutás döntőjét alig negyed ház, tízezer néző előtt nyerte meg az amerikai Christian Coleman 9.76 másodperces idővel. A folytatásban aztán felbukkantak a lelátókon az ázsiai és afrikai vendégmunkások, akiknek a jelentős része a 2022-es labdarúgó-vb stadionjait építi. Az utolsó napokra pedig a helyiek is felfedezték a vb-t, és péntektől, amikor a helyi hős, Mutaz Essa Barshim 237 cm-mel megnyerte a férfimagasugrást, már karnevál volt a stadionban, gyakorlatilag negyvenezer fős telt házzal.
Joe Kovacs rendkívül szoros versenyben nyert
Fotó: REUTERS/Kai Pfaffenbach
Az első napokban erre nem tippeltünk volna, miként arra sem, hogy szeptember végén, október elején ennyi kiváló eredményt láthatunk. A három világcsúcsból kettő a még nagyon új, de a tokiói olimpiai programba is bekerült 4×400-as mixed váltóban (két férfi és két nő alkot egy négyest) született, női 400 méter gáton az amerikai Dalilah Muhammad 52.16 másodperces rekordja azonban a vb nagy története. Mellé tehetjük a bahreini Szalva Eid Naszer 48.14-es idejét női 400-on (ez minden idők harmadik legjobbja), és a férfisúlylökés döntőjét, amit a magyar felmenőkkel bíró amerikai Joe Kovacs 22,91 méterrel nyert meg (ezzel ő is harmadik az örök-világranglistán), de az ezüst- és a bronzérmes is csak egy centivel maradt el tőle. De még folytathatnák a sort a női távolugrással, amit a német Malaika Mihambo 730 centivel nyert meg, vagy éppen a bahamai Steven Gardiner nagy futásával férfi 400-on (43.48 mp).
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség kimutatása szerint valamennyi számban az öt legjobb eredményt nézve a dohai lett az eddigi legnívósabb világbajnokság, megelőzve a 2017-es londoni és az 1999-es sevillai vb-t. Versenyzőink közöl a férfi-kalapácsvetésben harmadik Halász Bence és a női súlylökésben ötödik Márton Anita segített javítani a statisztikát. Férfi-gerelyhajításban Rivasz-Tóth Norbert kilencedik, női távolugrásban Nguyen Anasztázia a 12. lett, és korábban csak három világbajnokságon (1991, 2001, 2003) fordult elő, hogy négy ügyességi számban szerepelt magyar versenyző a tizenkettes döntőben. Meg kell említeni azt is, hogy sérülése miatt az utolsó pillanatban dőlt ki válogatottunkból a női hétpróba világranglistáján negyedik Krizsán Xénia, akinek az idén elért 6619 pontos magyar rekordja bronzérmet ért volna a vb-n.
A versenyszámában az ezüstérmestől egy centivel elmaradó Halász bronzával Magyarország az összesített éremtábla végén a 31. helyre került fel, tizenkét országgal holtversenyben. A legeredményesebb az Egyesült Államok lett 14 arannyal, 11 ezüsttel és 4 bronzzal, megelőzve Kenyát (5, 2, 4) és Jamaicát (3, 5, 4), ahol tehát Usain Bolt után is van élet.
