időjárás 6°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

A természetvédelem ma is birtokháborítást jelent

Sebeők János
2004.02.24. 23:00

Stratégiai magaslat. Szaknyelven így hívják. Ami kiemelkedik. Ami nem sík. Amiről le lehet tekinteni. Bal négyes sólyomszem páholy. Rezervált és garantált felülnézet. Szárny nélküli repülőgép. Púp, csúcs és kúp. A tömegvonzás lefelé vonz, a csúcsok felfelé röpítenek. Nem új, hogy Mohamedek vagyunk, és megyünk a hegyhez. Nem új, hogy a magaslati pozíciókat ellenőrzésre használjuk. Ennek hosszú távú történelmi hagyománya van. Eger, Visegrád, Szigliget. Eleink hajlamosak voltak várakkal, végvárakkal tetézni, tetőzni a magasabb hegycsúcsokat. E várak időnként felhőbe burkolództak, innét lett aztán fellegvár a nevük. Ma turistalátványosság gyanánt szolgálnak, s a tudat tárhelyeiben a romantika és a szépség szó mellett helyezkednek el.
Kérdés, hogy a Zengőre tervezett lokátor, a Zengőre tervezett huszonegyedik századi fellegvár turistalátványosság lesz-e 2060-ban, s romantikusnak avagy szépnek fogják-e látni utódaink. Lesz-e csók, mely e lokáció alatt csattant, fűződik-e majd emlék a készülő helyhez? Genius loci? Ki tudja. Én azonban, már engedtessék meg, akárcsak a Zengőt zengő énekkel, pengő cimbalommal és illő engedetlenséggel védő aktivisták, amíg lehetséges, inkább bánáti bazsarózsában gondolkodom.
Balassi Bálint óta csak-csak változott a világ. Például annyit, hogy egy hegy ne kizárólag stratégiai magaslatként legyen értelmezhető. Ma már lehet akár ökológiai jelentősége és értéke is. A stratégiai jelentőségéről szólva pedig hadd értetlenkedjek kissé. Igaz, nem értek a haditechnikához, de itt élek, e korban s a délszláv polgárháború idején láttam már karón varjút, vagyis elhúzó AWACS gépet a fejem fölött. A műholdak és a mobil lokátorok korában számomra kissé anakronisztikusnak tűnik, hogy ennyire túlfontoskodjunk egy hegyet. Már a második világháború idején se Szigligetért folyt a harc, igaz, a budai várért nagy harc folyt, akárcsak a stratégiai jelentőségű Pestért és egyéb síkokért. Másrészt kötve hiszem, hogy ha a bánáti bazsarózsa kisebb biztonságban lesz, mi nagyobb biztonságban leszünk. A szeptember 11-i terrorakció bebizonyította: a rosszhiszemű firnyák ellen a hagyományos biztonságpolitika nem véd, a délszláv polgárháború pedig bebizonyította, hogy Magyarországot Jugoszlávia részéről még vészhelyzetben sem fenyegeti valódi veszély. Az egységesült Európa ráadásul politikailag aknamentesítve van, katonailag immár nincs kiknek összecsapniuk. Világbéke „fenyeget”. A kényszersorozástól búcsúzó magyar hadsereg a „fenyegető” világbéke félreérthetetlen jele. Szükséghelyzettel tehát semmiképpen sem indokolhatjuk a természetpusztítást. Hamis demagógia, hogy a bánáti bazsarózsáknak nemzetbiztonsági okokból kell pusztulniuk.
A bánáti bazsarózsának inkább az alvó oroszlán okából kell pusztulnia. Az oroszlán a maga vadállati módján jelöli meg saját felségterületét, mi szofisztikusabb eszközökkel hirdetjük uralmunkat a csúcsok fölött: kilátótól tévétoronyig terjednek a közhasznált szimbólumok. A csúcs tornyot, a lejtő sípályát jelent. Valamirevaló hegy nem menekülhet sorsa elől. És sajnos, mint anynyiszor, e fátum most is az erdészet, az erdő kezelésére hivatalból kijelölt hatalom által kíván bekövetkezni. Sok erdészeti vitán vagyok, vagyunk túl, részint alkotó vitákon, de változatlanul természetvédőknek, civil közösségeknek kell az erdészek ellenében megvédeniük az erdő szellemét. Változatlanul ott tartunk, hogy a természetvédelem erdészeti szaknyelvre lefordítva ma birtokháborítást jelent, a természetháborítás, természetpusztítás pedig – legyen szó akár a Zengő militarizációjáról, akár a nagykőrösi utolsó homoki tölgyes kipusztításáról – fejlesztést és gazdálkodást. Nem vagyok immár aktivista, de azért értek a szóból. Ha Mecsek, megyek.

A szerző író

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.