Rágódásra alkalmatlan gumicsont

Végh Attila
2004. 03. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kalász Márton a Hír TVben. Higgadtan elmagyarázza, hogy mindenki értse, hogy az írószövetség miért nem gondolatrendőrség. A hír – ki ne tudná? – az, hogy néhány író kilépett az írószövetségből Döbrentei Kornél szónoklatának állítólagos antiszemita (fel)hangjai miatt. Na, megint egy szép faji ügy, amin lehet rágódni.
Az első rágódási szint: valóban antiszemita volt-e a beszéd? (Ha igen, akkor felmerül egy most nem tárgyalandó kérdés, hogy tudniillik mennyire volt az. Az intolerancia pontosabb behatárolására ugyanis nyilván létezik valami mérce. E mércét például az adott antiszemitizmusra felfektetve lemérhetjük, hogy a zászlóégetéssel és a vallási közösségek kiirtásának vágyával illusztrált gyűlöleti skálán az aktuális eset éppen hol, milyen mélységben helyezkedik el.)
A második rágódási szint: ha a beszéd valóban antiszemita volt, akkor kinek a véleményét képviselte? Ez felveti a következő, általánosabb kérdést: mi dönti el, hogy valakinek a szájüregéből elhangzó mondat csak egyéni vagy közösségi véleményt tükröz? (Aktuális kérdés ez, mert balról folyamatosan azt hallani: a Tilos Rádióban elhangzott mondat csak vélemény volt, míg az izraeli zászló elégetésének performansza a polgári körök tömeges meggyőződését képviselte. Jobbról pedig az a szél susog: a helyzet éppen fordított.)
A harmadik szint már nem annyira izgalmas. Ez annak a kérdése, hogy ha a beszéd antiszemita volt, és az írószövetség véleményét jelezte, akkor ki kell-e lépnie a szövetségből annak, aki valami miatt sérelmesnek érzi ezt. Ez ugyanis pusztán egyéni döntés, nem található hozzá általános maxima.
Számunkra tehát az első és a második szint érdekes, ezen a két síkon találhatunk közrágódásra érdemes táplálékot. Szerencsére ez a két kérdés nagyrészt megválaszolható. Meg kell nézni a beszédet felvételről, és meg kell tudni, hol hangzott el. Ilyen egyszerű. A Hír TV egymondatos bejátszással él – jómagam, mivel nem voltam a helyszínen, csak erről ítélhetek –, amely arról szól, hogy az álarcos fenekedőknek csak a szakálluk a valódi. Nem hinném, hogy ettől a mondattól bárkinek fejjel kéne mennie a falnak. Ráadásul a beszéd nem valamilyen írószövetségi rendezvényen hangzott el. Innentől nem értem, miről beszélünk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.