Az ellenzék az ország érdekeivel is hadilábon áll

Az LMP még mindig ott tart, hogy a Paks II beruházás drága, veszteséges és klímavédelmi szempontból is előnytelen. A két új paksi blokkal kapcsolatban tízezermilliárd forintos költséget emlegetnek.

Már 2030-ra szén-dioxid-mentessé válik a magyar áramtermelés kilencven százaléka Fotó: MTI/Sóki Tamás

Ma már nemzetközileg elfogadott tény, hogy a klímaváltozás az ember és a környezet jövőjére is súlyos fenyegetést jelent, ezért e probléma megoldásában alapvetően fontos szerepet tölt be az atomenergetika.

A hazai atomellenes pártok és politikusaik azonban a mai napig nem vesznek erről tudomást, és megpróbálják módszeresen félrevezetni a közvéleményt, valótlanságokat állítva a klímabarát atomenergiáról és a Paks II projektről. Az LMP még mindig ott tart, hogy a Paks II beruházás drága, veszteséges és klímavédelmi szempontból is előnytelen. A két új paksi blokkal kapcsolatban tízezermilliárd forintos költséget emlegetnek.

A valóság ezzel szemben az, hogy a Paks II projekt költsége fix, 12 és fél milliárd euró (mai árfolyamon 4150 milliárd forint). Az állítólagos veszteségről pedig Brüsszelben éppen az ellenkezőjét állapították meg: a Paks II atomerőmű teljes életciklusa alatt a várható hozam 7,35 százalék lesz, és ez csak fél százalékkal marad el a piaci befektetők által elvárt szokásos hozamtól.

Vagyis még az Európai Bizottság is úgy számol, hogy az új paksi blokkok visszahozzák a befektetett pénzt, többek között fedezik a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költsé­geit, és profitot is termelnek. Ráadásul a szén-dioxid-kvóta értéke a Paks II megépítését célzó szerződéskötés óta sokszorosára növekedett, ezért a hozam is sokkal nagyobb lehet.

A Párbeszéd Magyarország sem marad ki az ellenzéki károgók sorából. Nemrég azt állította: „Az atomerőmű nem szén-dioxid-mentes: a nukleáris energia teljes életciklusra vetített karbonlábnyoma alig kisebb, mint a gázerőműveké, sokkal nagyobb, mint a szél- vagy naperőműveké.”

Ezzel szemben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület adatai éppen arról tanúskodnak, hogy az atomerőművek működése teljes élettartamukra vetítve átlagosan mindössze 12 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár kilowattóránként, amiben például a berendezések gyártása és a leszerelésükkel járó szén-dioxid-kibocsátás is benne van.

A szélerőműveké 11-12 gramm, a naperőműveké 41-48 gramm, a vízerőműveké 24 gramm, a biomasszáé 230 gramm. A Párbeszéd közleményének állításával szemben a fosszilisalapú áramtermelés emissziója az atomerőművek legalább negyvenszerese (!). A kimutatásból kiderül, hogy a gázerőművek 490 gramm, a szénerőművek termelése pedig 820 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár kilowattóránként a teljes életciklusra vetítve.

Nemrég egy amerikai tanulmány (The Private and External Costs of Germany’s Nuclear Phase-Out) éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy a németországi atomerőművek leállítása miatt a kieső villamos energiát fosszilis erőművekkel pótolják, és az általuk okozott légszennyezés évi 1100 ember idő előtti haláláért felelős.

Ez már a sokadik valótlan állítás volt a Párbeszéd részéről a témában. E párt tagjainak „szakmai hozzáértéséről” mindennél többet elárul Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő „leleplezése”, akinek tavaly feltűnt, hogy a működő paksi blokkok teljesítménye 500 megawatt helyett télen 510 megawatt körül alakul.

A képviselő azonnal titkos tesztet, kísérletet, túlterhelést vizionált, miközben csupán arról van szó, hogy a hatásfok a hűtővíz hőmérsékletének függvényében változik. Télen a hidegebb hűtővíz jobb hatásfokot és ennek köszönhetően magasabb villamos teljesítményt eredményez. A képviselő szenzá­ciós leleplezésére az illetékes tárca is reagált, és a hazai nukleáris hatóság is elmagyarázta a jelenség fizikai hátterét.

A politikai koncnak vélt gumicsontra január elején viszont már egy másik párt képviselője is rávetette magát. A jobbikos Nunkovics Tibor országgyűlési képviselő a paksi teljesítménynövekedéssel, a „téli jelenséggel” kapcsolatban újabb írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be az illetékes miniszternek. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az atomellenes hazai baloldali és liberális, valamint zöldpártok mellett immár a Jobbik is a nemzeti célok, az ország, a bolygó jövője helyett előbbre tartja a saját kicsinyes politikai érdekeit.

Az előbbi két képviselő hozzáértését az is jól példázza, hogy szerintük blokkonként az 500 megawatt helyett az 510 megawatt teljesítmény 110 százalékos igénybevételt/összteljesítményt jelent!

A jelek szerint az általános iskolai tananyag részeként megtanult százalékszámítással is nehezen birkóznak meg az ellenzéki politikusok. Miközben Kocsis-Cake Oliviónak történelem-, Nunkovics Tibornak pedig közgazdászdiplomája van. Amúgy pedig bizonyára mindenki nagyon örülne annak, ha a bankok is úgy számolnának, hogy a valós kamat helyett annak többszörösét, mondjuk tízszázalékos kamatot fizetnének a megtakarítások után!

Csak emlékeztetőül: a két új paksi blokkal a beüzemelésüket követően évente 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás válik elkerülhetővé, amivel Magyarország hozzájárul a globális klímavédelmi célok teljesüléséhez.

Magyarország energia- és klímastratégiája – amely prioritást ad az atomenergiának és a megújuló energiaforrásoknak, mindenekelőtt a naperőműveknek – példaértékű lehet más országoknak, hiszen 2030-ra a villamosenergia-termelésünk 90 százaléka klímabarát lesz. Szemben például Németországgal, ahol a legjobb esetben is csak 65 százalék lehet a klímabarát áramtermelés részaránya.

A szerző energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök