Ugrik a bérpótló juttatás, ha nincs megkötve a kutya?

Az a hír, ha a postás harapja meg a kutyát – tanítják kezdő újságíróknak. Bogyiszlón ilyesmi nem történt, arrafelé a kóbor kutyák és a letagadott házőrzők szoktak bokorból előugrani, vagy a biciklik küllője közé rohanni, meglehetősen sokszor. Hírértéke mégsem ennek van, hanem annak, ahogyan a helyi önkormányzat megpróbált úrrá lenni ezen a helyzeten. • Nem igényelték, hogy emberi módon éljenek?

„Inkább igyon meg még egy sört, aztán diktálunk mi magának, de ne menjen a Csikágóba!” A Bogyiszló főutcáján lévő kocsmában így fogadják azt a kérdést, hogy merre is van a Küzdelem utca. A hírekből és a tudósításokból ugyanis az derül ki, hogy itt lakik a legtöbb potenciális érintettje annak a rendelettervezetnek, amelyet a módosított szociális törvényből próbál levezetni a helyi önkormányzat. Mint szombati cikkünkben ismertettük: a változtatás lényege az, hogy a testületek a jövőben a bérpótló juttatás fejében elvárhatják az igénylőtől azt, hogy tartsa rendben házát, udvarát.

„Rendeltetésszerű használatot” ír elő a jogszabály és a bogyiszlói önkormányzat ebbe kapaszkodva próbálja megakadályozni azt, hogy szabadon mászkáljanak a kutyák az utcán, megkergetve az arra járókat. „Aki nem tartja be az ebtartás szabályait, az nem kaphat segélyt.” Ezek a végszavai annak a Tolna Megyei Népújságban megjelent cikknek, amelynek köszönhetően – ahogy Gergely József bogyiszlói jegyző fogalmaz – „boldog-boldogtalan tudósító” a helyszínre jött forgatni.

Pocsolyát lefetyelő macskák

„Nagyon helyes, így van.” Ezt már Balogh Zoltán, a Küzdelem utcával párhuzamos Dankó utcai lakos feleli nekünk arra a kérdésre, hogy mit szól a kutyás javaslathoz. Mondhatnánk, hogy könnyen beszél: az ő tacskója ki sem jöhet a kerítése mögül, és elmondása szerint alig van otthon, munkája miatt sokat ingázik, ezért paradox módon ő is az országos média riportjaiból tudja meg, ha történik valami említésre méltó.

A bogyiszlói temető mögött húzódó, két utcából álló cigánysoron egyébként nem uralkodnak „csikágói” állapotok. Persze itt egy rozsdás tésztaszűrő a kapu előtt, ott egy kupac energiaitalos doboz az árokparton, helyenként térd fölé ér a gaz, és ami a lényeg: kutyából is csak egy fekete keveréket találunk, komótosan cammog át a Dankó sarkáról a Küzdelembe, ahol már pár hónapos kismacskák lefetyelik a pocsolyát az út közepén. Ahol ilyen látvány fogad, ott aligha találkozunk bandamód grasszáló kóbor fenevadakkal. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ottjártunkkor szinte végig szakadt az eső – és ahogy mondani szokás, ilyenkor a kutyát se engedik ki.

Szellem a palackból

De kik engedik ki egyáltalán? Ezt már Tóth Istvánnal beszéljük meg hivatali dolgozószobájában. A polgármester felidézi azt a fényképes nyilvántartást, amivel kezdetben próbálkoztak, hiszen a település egyik legnagyobb gondja az, hogy sok kutyát letagadnak, mégis rendre ott vannak Bogyiszló utcáin. Vagyis a helyzet nem fekete-fehér: elmondja, hogy szenzációértéke nincs annak, ami a faluban történik – magyarán nincs több kóbor kutya a faluban, mint máshol –, ugyanakkor a problémával kezdeni kell valamit; mutatja is: a csütörtöki testületi ülésnek is első napirendi pontja az ebkérdés. Hozzáteszi viszont: akivel előfordul, hogy elszabadult kedvencek rohannak a kerékpárjának küllői közzé, annak ez az egy eset is bőven sok, és joggal várja el, hogy megoldódjon ez a kérdés. Miért akkor a felhajtás? – kérdezzük, mire azt a választ kapjuk Tóthtól: „valószínűleg én engedtem ki a szellemet a palackból a népújságos interjúval”.

A hogyan kérdését már Gergely József jegyzővel járjuk körül. Ő azzal érvel, hogy a bérpótló juttatás megvonása egyszerű és hatékony megoldása lenne a kutyaproblémának. Elmondja, hogy az eddig rendelkezésre álló eszközök rendre csütörtököt mondtak. Sorolja: a pénzbírság önkéntes befizetésében nem bízhatnak, lefoglalni sokszor nincs mit a kérdéses háztartásokban, ha mégis van, akkor egyszerűen letagadják azt. Marad a közmunka, mivel az elzárásra csak akkor van lehetőség, ha az ebtulajdonos megtagadja a közmunkát. És itt a kör be is zárul, mert Gergely elmondása szerint sokan már előre ezt választják. Szerinte ezért lenne komoly visszatartó erő a megvonás, és így többen szereznék be az előírt négyméteres láncot. Megtudtuk tőle azt is, hogy per pillanat a Belügyminisztérium állásfoglalására várnak: belefér-e a telek rendeltetésszerű használatába az ebtartás. „Remélem, hogy sikerül, de nem fogok csodálkozni, ha esetleg mégsem” – mondja Gergely, aki levelében erre az esetre azt kéri az illetékesekről: javasoljanak egy olyan jogszabályt, amely alapján megoldható ez a probléma.