Mint ismertették, a házelnök első számú politikai, „üléstermen kívüli” helyettese – például protokolláris kötelezettségek teljesítésére – a háznagy lesz, aki országgyűlési képviselő is lehet, és akit egyszerű többséggel választ majd meg a Ház. A háttérbeszélgetésen felidézték, hogy az első népképviseleti parlament megalakulásától 1949-ig folyamatosan háznagyok segítették az Országgyűlés munkáját.
A parlament elnökének közigazgatási helyettese a főigazgató lesz, aki kinevezéssel kerül majd erre a posztra, és aki a Ház adminisztratív működéséért felel majd. A tervek szerint emellett minden jelenlegi országház-vezetői tisztség – így a főtitkári poszt is – megmarad. Az új országgyűlési törvény a mostaninál több fegyelmezési jogkört biztosít majd az elnöknek, aki a súlyos rendzavarást elkövető képviselőt akár ki is zárhatja az adott ülésnap hátralévő részéről, azzal a megkötéssel, hogy a politikus a határozathozatalokon ebben az esetben is részt vehetne. A kizárás idejére tiszteletdíj nem jár majd a honatyának. A tervezett szankciórendszer szerint ha a képviselő felszólalásában eltér a tárgytól, és ezt kétszeri felszólítás után is folytatja, akkor az elnök megvonja tőle a szót.
Ha a felszólaló politikus kifogásolja az elnök döntését, illetve az ülésvezetést, az elnök akkor is megvonja tőle a szót, továbbá ugyanazon vitában már nem kaphat újra lehetőséget a szólásra. A szabályok arra az esetre is kitérnek majd, ha egy parlamenti képviselő fizikai erőszakot alkalmaz, vagy azzal fenyeget. Ebben az esetben az elnök akár a képviselői jogok felfüggesztésére is javaslatot tehetne. Mindezt azzal indokolták a háttérbeszélgetésen, hogy az elmúlt időszakban megsokasodtak azok az események, amelyek indokolttá teszik „egy koherens, az európai gyakorlathoz képest kifejezetten puhának tekinthető, de kellő ellenőrzés mellett mégis érdemi szankciókat tartalmazó fegyelmi jog kialakítását”. Hozzátették, hogy e joggal való visszaélés lehetőségét minimálisra csökkenti, hogy a házelnök, illetve az ülést vezető elnök a fegyelmi jogkört az Országgyűlés egyetlen paritásos bizottságának, a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságának kontrollja alatt gyakorolhatja.
A várhatóan szerda este a Ház elé kerülő törvényjavaslat mondja majd ki a parlamenti képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét. A tájékoztatás szerint a 2014-től megválasztandó parlament tagjai nem tölthetnek majd be kormánymegbízotti, polgármesteri, megyei közgyűlési elnöki tisztséget, továbbá nem lehetnek tagjai megyei vagy fővárosi közgyűlésnek és helyi képviselő-testületnek sem. Ez a jogszabály – amelyet fideszes és KDNP-s képviselők, köztük a két frakcióvezető terjeszt a Ház elé – rendelkezik majd a képviselők javadalmazásáról is, így a már a parlament előtt fekvő, a politikusi jövedelmekről szóló törvényjavaslatot várhatóan visszavonják, és átemelik a szövegét a most benyújtandó törvénybe.
Nemzetiségeket képviselő bizottság alakul
Az Országgyűlésről szóló új törvény részletezi majd a nemzetiségek részvételét a parlament munkájában. Eszerint a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselőkből, valamint a nemzetiségi szószólókból a 2014-ben megválasztandó Országgyűlésben nemzetiségeket képviselő bizottság alakul. A mentelmi jogot élvező szószólók – akik nem lehetnek nemzetiségi önkormányzat elnökei vagy tagjai – szavazati joggal csak a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában vehetnének majd részt, de a kormány bármely tagjához intézhetnének kérdést a képviselőkkel azonos eljárási rend szerint.
A parlamenti képviselők mentelmi joga az elképzelések szerint két ponton változik. A képviselő nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben az általa közölt tény vagy vélemény miatt. A mentesség alól kivétel a polgári jogi felelősség, illetve a titkos adatokkal való visszaélés. „A becsületsértés és rágalmazás esetén tehát a védettség fennáll, ezekben a döntően közszereplők között folyó vitákban ugyanis nem kívánatos a politika kriminalizálása, mivel a polgári jogi felelősség kellő visszatartó erőt, illetve szankciót jelenthet” – indokoltak a tájékoztatón.
Létrejön az országgyűlési őrség, amelynek tagjai ugyanazok lesznek, akik jelenleg e feladatot a Köztársasági Őrezred keretein belül ellátják. Az országgyűlési őrség a törvényhozás zavartalan működését lesz hivatott biztosítani, és felel a belső vagy külső működés megzavarása esetén a rend helyreállításáért és fenntartásáért. Az új országgyűlési törvény és a hatályos házszabály összhangjának megteremtése érdekében szükséges házszabály-módosításokat a parlament az országgyűlési törvénnyel együtt tárgyalja majd.
origo.hu
Két halottja is volt a lakástüzeknek a karácsonyi ünnepek alatt
