Buta az a párt, amelyik nem néz a naptárra

Huszonöt százaléknyi választó megszólításáért küzdenek a pártok Orbán Viktor második kormányciklusának második félidejében.

2012. 05. 29. 7:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két év telt el a második Orbán-kormány hivatali idejéből, a közvélemény-kutatások adatai közül pedig a legfigyelemreméltóbb egészen friss: a fővárosban az MSZP már népszerűbb a kormányerőknél, ez olvasható ki legalábbis az Ipsos kutatásából. Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója ezt úgynevezett „választásföldrajzi” okokra vezeti vissza.

– Vannak hagyományosan inkább baloldali és hagyományosan inkább jobboldali körzetek, ez eddig is érvényes volt. Budapesten most úgy tűnik, hogy a kormány megalakulása óta eltelt idő éppen elég volt arra, hogy megmutatkozzon a kiábrándultság – magyarázta a köztelevízióban kedd reggel a szakember, aki szerint a Fidesz éppen a felét veszítette el szavazóinak.

Nem elképzelhetetlen

Az Ipsos felméréséhez – erre már Molnár Csaba Gábor, a Nézőpont Intézet elemzője mutat rá – az is hozzátartozik, hogy a pártok közötti szavazatkülönbség egy-egy területen rendkívül csekély, hibahatáron belüli, ezért nem is nehezen elképzelhető, hogy Budapesten tényleg átvette a vezetést az MSZP, igaz, ezt az Ipsos mondja egyedül. – Tendenciájában valóban mondhatjuk, hogy sok szimpatizánst elveszített a Fidesz 2010 óta, de kimondottan szavazókat kevésbé nagy arányban. Mindig azt kell nézni, hogy akik most vasárnap elmennének szavazni, az egy szűkebb rétege a teljes népességnek, míg akiket a közvélemény-kutatók kérdeznek, az a teljes népességet reprezentálja, olyanokat is, akik az utolsó pillanatban döntenek majd.

Magyar Kornélia ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy az ellenzék nem tudta eddig „felszívni” a kormányoldalról lemorzsolódott szavazókat, emiatt egyelőre a bizonytalanok tábora duzzadt hatalmasra.

– Szűkülő ollót látunk, valóban, de ez nem az ellenzéki tevékenységnek köszönhető. Országosan egyes mérések szerint 5-10 százalékos a különbség a Fidesz és az MSZP között, ez úgy megdöbbentő, hogy az MSZP közben lényegesen nem javított a helyzetén 2010 óta – figyelmeztet Magyar, aki szerint ha most lennének a választások, azért a kormányoldal még mindig kényelmes többséget alakíthatna ki.

Ha az előző kormány félidei népszerűségét vesszük, a Fidesz–KDNP-kormány vesztése hasonló a 2006 és 2010 közötti időszak tendenciájához, magyarázza Magyar Kornélia, aki szerint erre érdemes lenne odafigyelnie a kormányoldalnak; egy „szerencséje” azonban mégis van, hogy az ellenzék szétesett állapotban van.

A Jobbik korlátai

A műsorban szóba került a Jobbik előretörése is: a Tárki mérései szerint például a fiatal szavazók közül minden harmadik a radikális ellenzéki erő potenciális szavazója.

– Ez így igaz, a tendencia nem is új keletű. 2011 nyarán már több kutató azt mérte, hogy a Jobbik meg is előzte az MSZP-t a teljes népesség körében. Az, hogy a fiatalok fogékonyabbak a radikális szólamokra, ugyanakkor kevésbé testesítik meg ezt szavazatokban, egyfajta evidencia. A Jobbik – úgy tűnik – egy rétegpárt, és inkább bizonyos területeken, például Kelet-Magyarországon felülreprezentált, ez egyértelműen meghatározza a párt növekedési korlátait – mutat rá Molnár Csaba Gábor. Szerinte nem eltitkolandó, hogy az MSZP-ben és az LMP-ben még van növekedési potenciál, utóbbi bizonyította is ezt az utóbbi időben, most is 5-6 százalékot tudnak maguk mellett a teljes népesség körében.

Hogy egyes pártok már a 2014-es kampány előjátékaként indítják-e mostani figyelemfelhívó akcióikat (LMP: odaláncolás – DK: frakcióalakítás körüli helyzet), Magyar Kornélia úgy vélekedik, buta az a párt, amelyik nem néz a naptárra, hogy itt két év múlva választás lesz.

– A szigorúan vett kampány még nyilván nem kezdődött el, az sokkal nagyobb erőforrásokat igényel, nagyobb aktivitást, egyelőre a normál ellenzéki ügymenetet és vérmérsékletet látom, amiben a fene sem tudja, hogy mikor fognak felpörögni és milyen konstellációban.

Hányan töprengenek?

A bizonytalankodók óriási, egyesek szerint 60 százalékos tömegét megszólítani mindazonáltal nem lesz egyszerű.

– Nálunk negyven – vetette közbe Molnár Csaba Gábor –, és arról pláne nem beszélhetünk, hogy a pártok esetleg egymástól szipkáznak el szavazókat. Akik a kormányoldalt elhagyták, nem csatlakoztak egyetlen párthoz sem; annyit azért tudni lehet róluk, hogy ha valóban a Fidesz–KDNP táborát csökkentették és nem növelték az ellenzéki bázisokat, akkor erről az új rétegről annyit lehet mindössze elmondani, hogy 2010-ben a jelenlegi kormányerőkre szavaztak, de hogy ez mennyire fogja őket befolyásolni 2014-ben, ezt nehéz megmondani.

Molnár szerint valóban azzal küszködik az ellenzék, hogy valahogyan napirendre kerüljön olyan ügyekkel, amikből profitálni tudhat, közben viszont egyes erőknek a belső viszonyaikat is rendezniük kell. Magyar Kornélia belemenne a számháborúba, szerinte 50 százaléknyi a bizonytalankodó tömb. – Közülük 25 százaléknyi olyan, aki valószínűleg soha nem megy el szavazni, tehát 25 százalékot kell megszólítaniuk a pártoknak. Kérdés, hogyan. Még az sem világos, mi lesz a választói szempont 2014-ben: a kormányzókészség? A hitelesség? A korrupciós botrányok?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.