Jelentős létszámhiánnyal működik a rendszer

Mintegy 4000 fős létszámhiánnyal üzemel a honvédelmi rendszer – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter.

TK
2012. 05. 31. 13:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hozzátette: a tárca ugyanakkor elkötelezett a honvédség megerősítésében és a katonai képességek fejlesztésében. Az önkéntes tartalékos rendszerben például már háromezren vesznek részt; a kormány döntése értelmében pedig idén sikerült megállítani a honvédelmi költségvetés további csökkenését.

Felidézte, hogy 2016-tól a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékával emelkedik évente a költségvetés. A kormány 2022-re a GDP 1,39 százalékában garantálja a haderő fejlesztésére és fenntartására fordítható költségvetési támogatás összegét – fűzte hozzá.

A beszámolóban a tárcavezető megemlítette, hogy az elmúlt időben fejlesztették a honvédelmi szervezetet és csökkentették a bürokráciát; sikerült több ponton is megtakarítást elérni, mint például a Gripenek, illetve a kanadai pilótaképzés szerződésének újratárgyalásával.

Sikernek nevezte a Honvédkórház átvételét, a Hadik-terv kialakítását, valamint a honvédségi ingatlanok számának csökkentését.

A NATO-műveletek terén továbbra is az afganisztáni és koszovói, az EU-műveletek terén pedig a bosznia-hercegovinai feladatvállalás során fejti ki a legnagyobb erőfeszítést a honvédség.

A következő két év feladata az alapok megszilárdítása és az építkezés megkezdése: az év második felében elkészül a tárcának a 2013 és 2022 közötti évekre vonatkozó hosszú távú stratégia terve, amely meghatározza a fejlesztési feladatokat és a kockázatokat.

Elengedhetetlen – egyebek mellett – a helikopterprogram végigvitele, a katonai kibervédelmi képesség kialakítása, a műszaki eszközök, a járművek cseréje, az egyéni felszerelések biztosítása, fejlesztése, és 2014-ig folyamatos feladat a nyolcezres létszámúra tervezett önkéntes tartalékos állomány teljes feltöltése is – mondta Hende Csaba.

A miniszter a bizottság tagjainak kérdésére válaszolva elmondta: az új életpályamodell bevezetése mintegy 14 milliárd forintot emészt majd fel.

Jámbor Nándornak, a Jobbik képviselőjének kérdésére válaszolva elmondta: a balti államok légtérvédelmét egy litván bázisról végzik majd a magyar Gripenek, amelyekből négy darab állomásozik négy hónapig az északi államban. A balti államok ezért jelenleg kétmillió, majd 2015 után már ötmillió eurót fizetnek a járőrözésben részt vevő országoknak – tette hozzá.

Iváncsik Imre, a bizottság szocialista alelnökének kérdésére válaszolva elmondta: összesen 1,5 millió dollárral támogatja Magyarország az afgán haderőt; a pénzt 500 ezer dolláros részletekben három év alatt fizetik ki – fűzte hozzá.

Az alelnök kritizálta a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlését és a katonai titkosszolgálatok összevonását. „És különösen bántónak tartom azt az eljárásmódot, ahogy ezt az átalakítást végrehajtották” – fűzte hozzá az összevonásra utalva.

A bizottság második napirendi pontként az afganisztáni szerepvállalásról szóló jelentést egyhangúlag támogatta.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.