Hozzátette: a tárca ugyanakkor elkötelezett a honvédség megerősítésében és a katonai képességek fejlesztésében. Az önkéntes tartalékos rendszerben például már háromezren vesznek részt; a kormány döntése értelmében pedig idén sikerült megállítani a honvédelmi költségvetés további csökkenését.
Felidézte, hogy 2016-tól a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékával emelkedik évente a költségvetés. A kormány 2022-re a GDP 1,39 százalékában garantálja a haderő fejlesztésére és fenntartására fordítható költségvetési támogatás összegét – fűzte hozzá.
A beszámolóban a tárcavezető megemlítette, hogy az elmúlt időben fejlesztették a honvédelmi szervezetet és csökkentették a bürokráciát; sikerült több ponton is megtakarítást elérni, mint például a Gripenek, illetve a kanadai pilótaképzés szerződésének újratárgyalásával.
Sikernek nevezte a Honvédkórház átvételét, a Hadik-terv kialakítását, valamint a honvédségi ingatlanok számának csökkentését.
A NATO-műveletek terén továbbra is az afganisztáni és koszovói, az EU-műveletek terén pedig a bosznia-hercegovinai feladatvállalás során fejti ki a legnagyobb erőfeszítést a honvédség.
A következő két év feladata az alapok megszilárdítása és az építkezés megkezdése: az év második felében elkészül a tárcának a 2013 és 2022 közötti évekre vonatkozó hosszú távú stratégia terve, amely meghatározza a fejlesztési feladatokat és a kockázatokat.
Elengedhetetlen – egyebek mellett – a helikopterprogram végigvitele, a katonai kibervédelmi képesség kialakítása, a műszaki eszközök, a járművek cseréje, az egyéni felszerelések biztosítása, fejlesztése, és 2014-ig folyamatos feladat a nyolcezres létszámúra tervezett önkéntes tartalékos állomány teljes feltöltése is – mondta Hende Csaba.
A miniszter a bizottság tagjainak kérdésére válaszolva elmondta: az új életpályamodell bevezetése mintegy 14 milliárd forintot emészt majd fel.
Jámbor Nándornak, a Jobbik képviselőjének kérdésére válaszolva elmondta: a balti államok légtérvédelmét egy litván bázisról végzik majd a magyar Gripenek, amelyekből négy darab állomásozik négy hónapig az északi államban. A balti államok ezért jelenleg kétmillió, majd 2015 után már ötmillió eurót fizetnek a járőrözésben részt vevő országoknak – tette hozzá.
Iváncsik Imre, a bizottság szocialista alelnökének kérdésére válaszolva elmondta: összesen 1,5 millió dollárral támogatja Magyarország az afgán haderőt; a pénzt 500 ezer dolláros részletekben három év alatt fizetik ki – fűzte hozzá.
Az alelnök kritizálta a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlését és a katonai titkosszolgálatok összevonását. „És különösen bántónak tartom azt az eljárásmódot, ahogy ezt az átalakítást végrehajtották” – fűzte hozzá az összevonásra utalva.
A bizottság második napirendi pontként az afganisztáni szerepvállalásról szóló jelentést egyhangúlag támogatta.
Európai Paralament
The Patriots for Europe EP Party Group Brings Change
