A testület kormánypárti többsége támogatta a bizottsági módosító indítvány benyújtását, amely szerint két, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata során megszegi közreműködési kötelezettségét, és ezzel az ellenőrzést akadályozza, illetve meghiúsítja. Az indítvány szerint ugyancsak maximum kétéves szabadságvesztés járna az ellenőrzött szervezet vezetőjének, ha írásbeli felszólítás ellenére nem küld intézkedési tervet az ÁSZ részére.
Tovább bővülne a jogos védelem határa
A bizottság az új Btk.-hoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványok közül támogatta a fideszes Vas Imre több javaslatát is, többek között azt, amely tovább bővítené a jogos védelem határait. Míg az eredeti változat szerint a lakáshoz tartozó bekerített helyre behatoló támadását csak akkor lehetne élet elleninek tekinteni, ha azt fegyveresen követik el és a személy elleni támadás veszélye is fennáll, addig Vas Imre ez utóbbi megkötést törölné, mondván, hogy egy fegyveres tolvaj észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy „további elemzést” végezzen arról, a behatoló milyen célból tart magánál fegyvert, minden esetben vélelmezheti a személye elleni támadás veszélyét.
Támogatták Vas Imrének azt a javaslatát is, amely a közfeladatot ellátó személyek közé beleveszi az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagját is.
Szintén megszavazták a fideszes politikus azon módosító javaslatát, amely a hatósági rendelkezés elleni uszítás tényállásából kiveszi az alaptörvény vagy jogszabály elleni, valamint a Magyarország nemzetközi kötelezettsége vagy Magyarország által kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus elleni, vagy ezek alapján működő bíróság elleni uszítást. A változtatással a szövegben a „hatóság rendelkezése” elleni általános engedetlenségre uszítás maradna.
