Rettegés és bizonytalanság Kisvárdától nem messze – a háború miatt ugrásszerűen nő a koraszülések száma

A háború terhei nemcsak a fronton harcoló férfiakat érintik, hanem a hátországban maradó nőket is. Sokan attól tartanak, hogy soha többé nem találkoznak a férjükkel, akiket erőszakkal vittek el a toborzók. Az elhúzódó háború miatt a civil lakosság helyzete folyamatosan romlik, egyre több a koraszülés is. A háttérben a folyamatos stressz, a hideg és az egészségügyi ellátás akadozása áll. Kisvárdától nem messze az anyák rettegésben élnek.

Az elhúzódó háború miatt a civil lakosság helyzete folyamatosan romlik, egyre több a koraszülés Forrás: AFP

Fagyos hidegben, széteső egészségügyi ellátás közepette próbálnak túlélni a várandós nők Ukrajnában. Kijev utcáin sebesült, sántító katonák tűnnek fel, de a háború kevésbé látható következményei legalább ilyen súlyosak: a harcok kezdete óta ötödével nőtt a koraszülések aránya. Eközben 2023 és 2024 között több mint harmadával emelkedett az anyai halálozás. A háttérben az állandó stressz, a hideg és az omladozó egészségügyi ellátórendszer áll – számolt be róla a The Journal forrásaira hivatkozva a SZON.

Az elhúzódó háború miatt civilek helyzete egyre súlyosabb. Fotó: AFP

A WHO adatai szerint 2026 februárjáig összesen 2881 támadás érte a kórházakat és klinikákat Ukrajnában, és több mint nyolcvan szülészeti osztály rongálódott meg. Közben az energiarendszert ért csapások miatt sok településen mínusz 21 fokos hidegben maradtak fűtés nélkül az emberek. Egy helyi lakos arról beszélt, hogy Kijev környékén, különösen a vidéki térségekben a legnehezebb a helyzet. Mint fogalmazott: „vannak szerencsések, akiknek van gázuk, de sokan teljesen áram nélkül maradtak”. A szülészeteken is súlyos a helyzet. Az ENSZ reproduktív egészségügyi szervezete, az UNFPA szerint 

kiugróan magas a császármetszések aránya, mert az orvosok a háborús körülmények között igyekeznek minél gyorsabban levezetni a szüléseket.

A helyzet enyhítésére hozták létre a Kijevi Regionális Perinatális Központot, amelyet az ír kormány és az UNFPA támogat. Az intézmény nemcsak a fővárost, hanem a környező térségeket is ellátja. Inkubátorokkal és speciális eszközökkel segítik a koraszülötteket, miközben mobil egységekkel járják az országot, hogy a leginkább veszélyeztetett területekről kimenekítsék a várandós nőket. Összesen 25 ilyen csapat dolgozik. Faye Callaghan, az UNFPA munkatársa szerint 

a front közelében élő nők folyamatos nyomás alatt vannak, és az orvosi személyzetre is rendkívüli teher nehezedik.

A WHO adatai szerint 2026 februárjáig 2881 támadás érte a kórházakat és klinikákat. Fotó: AFP

Hozzátette: „Ha egy nő vajúdik, szinte lehetetlen pontosan megmondani, mikor indul meg a szülés.” 

Elmondása szerint sok esetben a császármetszés jelenti a legbiztonságosabb megoldást, különösen akkor, ha a kórházat támadás veszélye fenyegeti.

Jacqueline Mahon, az UNFPA arra is felhívta a figyelmet, hogy a háború hatására gyakoribbá vált a családon belüli erőszak. Mint fogalmazott: „Sajnos azt látjuk, hogy ez azért van, mert a családok nagy nyomás alatt állnak.” Április 1-jén Helen McEntee ír miniszter is felkereste a központot. Találkozott a mentősökkel, és meglátogatta az inkubátorban fekvő újszülötteket is. Bejelentette, hogy Írország további 40 millió euróval támogatja Ukrajnát, így az idei segítség teljes összege 65 millió euróra emelkedik.

I discussed the priorities of Ireland’s EU Presidency in the second half of this year with Minister for Foreign Affairs, Trade, and Defense of Ireland Helen McEntee. For Ukraine, it is very important that the principle of opening clusters for a country that fulfils its… pic.twitter.com/7R9snQwlno

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 1, 2026

A háború legnagyobb vesztesei a családok

A miniszter arról beszélt, hogy szülőként megrázó lehet még annak a gondolata is, hogy nincs elérhető segítség, vagy egy újszülött nem jut hozzá a szükséges intenzív ellátáshoz.

Úgy fogalmazott: egy háborús helyzetben még a legalapvetőbb ellátás is bizonytalanná válhat, még ha erre sokan nem is gondolnak.

McEntee hozzátette, hogy egyeztet a csapatával, hogy a jövőben célzottabb támogatást tudjanak nyújtani.

A kényszersorozás súlyos sebeket ejt

A kényszersorozás mély megosztottságot okoz a társadalomban. A háború okozta traumák olyan reakciókat váltanak ki, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.

Nyugat-Ukrajna több városában egyre többen már nem az orosz hadsereget tekintik első számú ellenségnek, hanem a mozgósítást végrehajtó hatóságokat

– erről beszélt a Deutsche Welle riportjában –, amelyet a Pravda szemlézett – egy toborzó. A férfi szerint 

a rokonok nyíltan ellenségként kezelik őket, és olyan mértékű a félelem, hogy egyesek akár rájuk is támadnak.

Odesszában feldühödött helyiek rátámadtak egy, a toborzóközpont munkatársait szállító buszra – számolt be róla a helyi sajtó. Az interneten terjedő videón az látszik, hogy 

a kisbusz köré tömeg gyűlt, gumikkal és botokkal kezdték ütni a járművet. Egy férfi egy ponton betörte az egyik ablakot.

Zelenszkij folytatja a háborút, Magyar Péter asszisztál 

Miközben a szomszédban továbbra is intenzív harcok zajlanak, és a konfliktus jelentős emberveszteségekkel jár, az Európai Unió továbbra is kitart Ukrajna támogatása mellett. 

Az elmúlt időszakban a Tisza Párt elnöke több alkalommal is kapcsolatba lépett ukrán partnerekkel.

Magyar Péter szoros kapcsolatokat épített ki ukrán partnerekkel.

A 2024-es kijevi látogatása során folytatott tárgyalások részletei nem kerültek nyilvánosságra, ugyanakkor sajtóinformációk szerint ukrán hivatalos szereplőkkel, valamint Volodimir Zelenszkij közvetlen környezetéhez tartozó személyekkel is egyeztetett.

Magyar Péter részvétele az idei müncheni biztonsági konferencia rendezvényen szintén arra utal, hogy a háttérben folyamatos kapcsolattartás zajlik.

Facebook-bejegyzései alapján abban az időszakban tartózkodott a helyszínen, amikor Zelenszkij európai vezetőkkel folytatott megbeszéléseket. 

Magyar Péter 2024. július 11-i kijevi látogatása is azt jelzi, hogy az ellenzéki oldalon aktív és folyamatos kapcsolatépítés zajlik a háború sújtotta országgal.

A Tisza Párt környékén nem tudunk úgy egy lépést tenni, hogy ne találnák valamilyen ukrán szálat

– hangsúlyozta az Alapjogokért Központ és a Hír FM podcastjában Kovács István, a központ stratégiai igazgatója. 

Borítókép: Várandós ukrán nők egy rommá lőtt kórház folyosóján (Fotó: AFP)