A Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népességen belül június után júliusban is 18 százalék, míg az MSZP-é 14-ről 12 százalékra változott. A pártpreferenciájukat tekintve bizonytalanok vagy azt el nem árulók aránya viszont 48-ról 52 százalékra nőtt az elmúlt egy hónap alatt. A pártválasztók körében a Fidesz–KDNP támogatottsága 36-ról 38 százalékra, az MSZP-é pedig 27 százalékról 25-re módosult – szerepel a Tárki kutatásában.
A többi parlamenti párt népszerűsége lényegében változatlan: júniusban a Jobbik a teljes népesség 11 százalékának bizalmát élvezte, ami júliusban 10 százalékon áll, a pártválasztók körében pedig mindkét hónapban 22 százalékos a támogatottságuk. Az LMP a teljes népességen belül júniusban és júliusban egyaránt 5 százalékot, a pártválasztók körében 10 százalékot ért el. A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz–KDNP 41, az MSZP 25, a Jobbik 21, az LMP 8, a Demokratikus Koalíció két százalékon, míg a Jólét és Szabadság egy százalékon állt júliusban.
Nőtt a különbség
A Tárki szerint érdekesség ugyanakkor, hogy míg májusban a kormánypártok és a szocialisták támogatottsága az elmúlt években nem tapasztalt szinten közelítette meg egymást, addig az előző két hónap során újra nőtt a különbség a két párt támogatottsága között, ami mögött az MSZP támogatottságának kismértékű csökkenése és a Fidesz–KDNP-vel szimpatizálók részesedésének stagnálása áll.
Az Ipsos legfrissebb, júliusi közvélemény-kutatása szerint a biztos szavazók körében a Fidesz 33 százalékos, az MSZP 30 százalékos támogatást élvez, míg a Jobbik a szavazatok 22 százalékát, az LMP pedig 8 százalékát kapná, a Demokratikus Koalíció pedig egy százalékkal maradna el a parlamentbe kerüléstől.
