– Egyre közeledik a földmoratórium 2014-es lejárta, amely kérdés körül a politikai küzdelem folyamatosan nő. Milyen intézkedésekkel kívánja a kormány megelőzni, hogy a külföldiek nagy mértékben jussanak földhöz?
– Most látható, hogy a termőfölddel kapcsolatos politikai hisztériakeltés a 2014-es kampányban is jelentős szerepet fog betölteni. Egyes ellenzéki pártok, amelyeknek vidéken nincs szavazóbázisuk, vagy semmilyen támogatásuk, a termőföld vonatkozásában kívánnak érzelmeket gerjeszteni az emberekben. Ez idejétmúlt dolog, mivel az elmúlt néhány hónapban a kormány olyan intézkedéseket tett, amelyek azt bizonyítják, hogy 2014. május 1-jéig a fölmerülő kérdéseket meg fogjuk oldani.
A legfontosabb döntés idén március végén egy olyan tárcaközi bizottság fölállítása volt, amelynek feladata, hogy jogszabályi és adminisztratív megoldást találjon arra, hogy a zsebszerződésessel, jogellenesen értékesített földterületek ne kerüljenek külföldiek kezébe. A bizottságot a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről én képviselem, amelyben a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium vesz részt. Átfogó jogszabályi koncepción keresztül fogjuk ezt a kérdést megoldani, amelynek egyik eleme a parlament által elfogadott új Büntető törvénykönyv, amelyben már önálló törvényi tényállásként szerepel a zsebszerződés.
Emellett szeretnénk átmeneti lehetőséget biztosítani azoknak, akik érintettek a zsebszerződések vonatkozásban, mivel az új Btk. 2013. június 1-jéig biztosít büntetőjogi mentességet azoknak, akik az érintettségüket nyilvánosságra hozzák az ilyen szerződésekben. Az elmúlt húsz évben ilyen jellegű intézkedés nem történt, és Európában is egyedülálló ez a büntetőjogi törvényi tényállás. Az új Polgári törvénykönyvben szintén szeretnénk lehetőséget adni, hogy az ügyészség az ilyen szerződéseket közérdekből megtámadhassa.
A harmadik nagyon fontos eleme lenne az ingatlan-nyilvántartási törvény olyan módosítása, amely az ilyen jellegű szerződések közokiratba történő foglalását tenné kötelezővé a moratórium lejárta után. Az új földtörvény pedig a nyilvánosságra hozatal, az ahhoz rendelt hatósági engedélyezési rendszer eszközével járul hozzá a zsebszerződések elleni fellépés összehangolt kormányzati törekvéseihez.
Nagyon fontos azoknak az operatív intézkedéseknek a köre, amelyet a kormány 2011. novemberében elindított. Többek között ilyen a kabinet által az Őrségi Nemzeti Park részére biztosított közel 450 millió forint arra, hogy magánszemélyek által jogellenesen megszerzett védett területeket visszaszerezhesse. Megközelítőleg 700 hektár védett terület kisajátítására kerül sor, amelyben számos olyan terület található, amely zsebszerződéssel érintett. Országosan körülbelül 100 ezer hektár nagyságú ilyen területet szeretne kisajátítani a kormány.
– A zsebszerződéseken kívül mik a földtörvény tervezett főbb elemei?
– A parlamenti frakciókkal már egyeztetett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, de több olyan civil szervezetet is bevontunk az egyeztetés folyamatába, akik érdekeltek az ágazatban. A minisztérium honlapján közzétett kérdőívek összesítése elkészült, amelyre több mint kétezer válasz érkezett. A kérdések a birtokméretre és a földügyi koncepcióban szereplő témákra irányultak. A kérdőívek feldolgozását befejeztük, és a válaszadók jelentős része ugyanazt a véleményt alakította ki, mint amit a minisztérium az új földtörvény vitairatában megfogalmazott.
Ilyen például, hogy a birtokméret felső határa természetes személy esetén a 300 hektár vagy a 6000 aranykorona legyen, vagy a kisbirtokok esetében 50 hektárban határozták meg a versenyképes terület nagyságát. Sokan támogatják az őstermelői kategória fenntartását is, a kis- és közepes birtokosok támogatását, valamint azt is, hogy Magyarországon csak azt tudjon földet venni vagy bérelni, aki élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytat. A jogi személyek kizárása a tulajdonszerzésből továbbra is megmarad, amiben a kormány töretlen álláspontot képvisel.
---- Pályázatok ----
– Az utóbbi hónapokban nagy vihart kavar a földhaszonbérleti pályázatok ügye, ezért érdemes tisztázni, hogy mennyi föld került meghirdetésre, hogyan állnak a pályázatok, és mi várható a jövőben.
– Nem földosztás folyik, hanem az állami földek pályázati úton történő haszonbérbeadása. Ennek egy lényeges szempontja van, mégpedig hogy egységesen, aranykoronánként 1250 forintért legyen bérbe adva az adott állami földterület. Fontos szempont, hogy a helyben lakó gazdálkodókat részesítsünk előnyben, csak az pályázhat, akinek a tulajdonában vagy használatában 1200 hektárnál nagyobb földterület nincs, állattartással rendelkezik, vagy állattartást vállal. Ez egy verseny, aki a legjobb üzleti tervet nyújtja be, az lehet a befutó.
Eleve úgy történt a meghirdetett területek tekintetében a birtoktestek meghatározása, hogy a kis- és középbirtokot erősítsük. Árulkodó szám, hogy a meghirdetett területeket közel 47 százaléka 10-50 hektár közötti birtok, ez nem igazán a nagy gazdaságoknak kedvező méret. Az ellenzék részéről érkező támadások 5-6 esetet emlegetnek folyamatosan, míg több mint 700 nyertes pályázóról egy szó sem esik. Én szívesen végigjárom Gőgös Zoltánnal a vesztes pályázókat, ha ő is eljön velem a nyertesekhez.
Azokat a haszonbérleti pályázatokat amelyeket az ellenzék folyamatosan kritizál, vizsgáltatta a miniszter, jómagam és a Nemzeti Földalap is. A pályázatok vonatkozásában jogszabálysértést egyetlen esetben sem állapítottunk meg.
Orbán Viktor arra kérte Fazekas Sándort, hogy folytassák a haszonbérleti pályázatok kiírását. Első körben 34 ezer hektár lett meghirdetve, ebből 17 ezer hektár már „elkelt”. A maradék 30 ezer hektárt is meg kívánjuk hirdetni.
– A nagybirtokrendszer esetleges előtérbe helyezésével nem lehetne-e hatékonyabban magyar kézben tartani a termőföldet?
– A nagybirtokkal semmi problémám nincsen, a kis- és közepes és a nagybirtok egyensúlyát kell megteremteni a mezőgazdaságban. A kormány az elmúlt két év intézkedéseivel a kis- és középbirtokokat támogatja.
– A Nemzeti Vidékstratégiában és a földtörvényben is a vidék népességmegtartó szerepét szeretnék erősíteni a következő két évben. Milyen lépések várhatók?
– A demográfiai földprogram az egyik alapja a terveinknek, amelynek már elindult a társadalmi vitája. Azt szeretnénk, hogy azok a fiatal házasok, akik vidéken szeretnének élni, gazdálkodni, jussanak minimum 50 hektár földterülethez. Kapjanak az induláshoz bizonyos anyagi támogatást, amelyért azt kell vállalniuk, hogy meghatározott ideig gazdálkodást folytatnak, valamint a feltételek között szerepelhet két gyermek vállalása. Ugyanilyen fontos a tanyafejlesztési program is, amelyre idén másfél milliárd forint jutott, amelyben a tanyasi utak felújítása, a tanyasi termékek piacra juttatása és a tanyagondnoki hálózat kiépítése szerepel.
– Milyenek a mezőgazdaság idei kilátásai, mennyiben járulhat hozzá a gazdasági teljesítményhez?
– Tavaly az agrárium a GDP 1,3 százalékát adta, a kivitelünk 6,2 milliárd euró volt. A tavalyi aszályos ősz és az idei tavaszi aszály, valamint az áprilisi fagy is gondot okoz, de az idei év ugyanolyan jó lesz, mint a tavalyi. Még mindig jelentősen el vagyunk maradva attól, hogy az ország a dupláját tudná produkálni, mint amit 2011-ben.
– Elszámoltatási kormánybiztosként milyen újabb ügyekre lehet számítani?
– A mezőgazdasággal kapcsolatban a Tisza Cash ingatlanforgalmazó vizsgálatát rendeltük el. Ez egy olyan cég, amely megbízók részére nagyobb földterületeket vásárol össze, és szerintem 2014 után spekulatív céllal próbálja értékesíteni.
origo.hu
Így gombolt le Magyar Péter ötvenmilliót a Tisza-szavazókról
