Elemzői vélemények:
Barclays Capital
Véleményük szerint az euróövezetnek „határozott lépéseket kell tennie” a költségvetési unió megteremtése felé. A Barclays Capital szerint ennek építőkövei közé kell tartoznia a közös euróövezeti kötvénykibocsátási rendszernek, a felső kiadási korlátok meghonosításának, a több évre szóló költségvetéseknek, automatikus költségvetési szankciók bevezetésének a feltételeket nem teljesítő tagállamok megrendszabályozására, valamint olyan független költségvetési ellenőrző testületek létrehozásának, amelyek minden egyes tagállamban jelen lennének, de tevékenységüket központilag hangolnák össze.
Moody’s Investors Service
A hitelminősítő minap Londonban összeállított helyzetértékelése szerint már „nem elhanyagolható” annak a valószínűsége, hogy Görögország mellett több más euróövezeti gazdaság is törlesztésképtelenné válik, és ez jelentősen növelné annak az esélyeit, hogy „egy vagy több” tagország elhagyja a valutauniót. A Moody’s szerint az euróövezet „útkereszteződéshez” közeledik: egyaránt elindulhat a szorosabb integráció, vagy a „szétforgácsolódás” felé.
Economist Intelligence Unit
A világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja a decemberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy jóllehet a valutaunió szétesése nem a központi forgatókönyve, azonban így is hozzávetőleg 40 százalékosra taksálja az euróövezet „részleges összeomlásának” esélyét. Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság „gyorsan közeledik a végkifejlet felé”, és már nincs messze „az átbillenési ponttól”.
(MTI)
Jacques Delors korábbi uniós bizottsági elnök szerint az euró már a kezdetektől fogva egy hibásan működő vállalkozás volt. A 86 éves Delors a konzervatív The Daily Telegraphnak adott interjújában kifejti, hogy az euró létrehozása közben elkövetett hibák elkerülhetetlenné tették a jelenlegi adósságválság kialakulását.
A francia szakember éppen a közös valuta alapelveinek formálódása idején állt a brüsszeli bizottság élén, 1985 és 1995 között. Szerinte az akkori vezetők szemet hunytak a tagországok gazdaságainak egyensúlyhiányai felett. „A pénzügyminiszterek nem akartak meglátni semmiféle olyan kellemetlenséget, amivel foglalkozniuk kellett volna” – érvelt Delors. Mindenkinek szembe kell néznie lelkiismeretével, hiszen „amikor beütött a hitelválság, minden hiányosságra fény derült” – tette hozzá.
Kik a felelősök?
A korábbi uniós vezető nem kívánt megnevezni felelősöket, de azt azért elmondta, hogy „minden európai országnak osztoznia kell az adósságválság felelősségén”. Delors nem ment el szó nélkül Németország mellett sem. Kiemelte, hogy Berlin „szigorú ragaszkodása” vezetett ahhoz, hogy az euróövezeti jegybank az inflációs veszély miatt nem támogatja közvetlenül az eladósodott eurótagállamokat.
Szerinte az euró bajai „a pénzügy-politikai kontroll makacs germán ideájából”, valamint a többi tagország „tiszta látásmódjának hiányából” ered. Az euró létrehozása előtt brit politikusok és közgazdászok aggályaikat fejezték ki, hogy a közös valuta és annak jegybankja eredendően instabil lesz egységes állam nélkül. Delors szerint „ebben volt valami”.
Két lehetőség maradt
A francia szakember szerint ahhoz, hogy az eurót megmentsék, két dolog szükséges. Először is a „tűzoltóknak el kell oltaniuk a tüzet”, majd egy új építményt kell felhúzni. Ha ezek közül csak az egyik valósul meg, az nem lesz elég ahhoz, hogy megnyugtassa a piacokat. Delors egyébként megérti a befektetőket, mert szerinte a piaci szereplőket jelenleg „a bizonytalanság kínozza”. A befektetők ugyanis „egyértelmű jelzésekre várnak”, ehelyett azonban az európai vezetőktől csupán „hangzavarba fulladó nyilatkozatokat” kapnak.
Jelenleg két választási lehetősége maradt az uniós vezetőknek: a tagországok vagy átruházzák szuverenitásuk egy még nagyobb szeletét az EU-ra, vagy önszántukból alávetik magukat a közösen fenntartandó fegyelemnek. Delors elképzeléseivel összecseng egyébként Németország akarata is, hiszen Berlin is ezt szorgalmazza, Angela Merkel német kancellár ezért is van az eurókötvények bevezetése ellen.
Jacques Delors még egyet odaszúrt azért a mostani uniós vezetőknek. Szerinte ugyanis „túl keveset, s azt is túl későn” tették a válság megoldása érdekében.
Előrelépés talán hétfőn várható: Angela Merkel és Nicolas Sarkozy francia államfő Párizsban találkozik, s közös javaslatokat tesznek „Európa jövőjének garantálására”. Mint azt korábban megírtuk, Merkel pénteken költségvetési unió bevezetéséről beszélt a berlini szövetségi parlamentben.
