Spanyolország április elején ismertette az idei költségvetési adatokat, melyből kitűnik, hogy a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság mértéke megközelítheti a 80 százalékot, szemben a tavalyi 68,5 százalékkal. A deficitcélt már év elején módosítani kényszerült a Mariano Rajoy vezette kormány: 4,4 százalékról 5,3 százalékra – ennyit engedett ugyanis az EU, de utóbbi célszám is veszélyben lehet.
Az államkötvények ugyanis nem „úgy mennek el” az aukciókon, ahogy azt korábban tervezte a spanyol vezetés. A 10 éves lejáratú adósságpapírok kamatai a napokban jelentősen megugrottak: egy hónap alatt egy százalékot emelkedtek a hozamok, s megközelítették a 6 százalékos szintet. Többek között az államadósságuk finanszírozásának problémája vezetett ahhoz, hogy korábban Írország, Portugália és Görögország is mentőcsomaghoz folyamodott – ezen államok a 7 százalékos hozamszinteknél „szálltak el”.
Kezelhetetlen a spanyol munkanélküliség
A spanyol statisztikai hivatal adatai szerint tavaly év végén már igen jelentős visszaesés volt tapasztalható (év/év alapon) mind a fogyasztás, mind a beruházások terén: az utolsó negyedév három hónapjában egyaránt több mint 3 százalékos volt a visszaesés, s a csökkenés januárban és februárban is tovább folytatódott.
Ez sok jót nem vetít előre a munkanélküliség elleni harcban. A spanyol munkanélküliségi ráta már a 24 százalékot súrolja, s egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy az unióban legmagasabb rátával rendelkező országban csökkenjen az állástalanok aránya – mely 2008 óta gyakorlatilag megduplázódott.
Beavatkozhat az EKB
Mivel a spanyol kormány egyelőre csak keresi a kiutat, ezért a piaci bizalom is kezd megrendülni az ibériai állammal szemben. Ezen próbálna enyhíteni az Európai Központi Bank, legalábbis Benoit Coeure, az EKB igazgatósági tagjának nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy az euróövezet jegybankja spanyol állampapírokat fog vásárolni.
Az EKB már jó ideje pihenteti a kötvényvásárlási programját (SMP). „Spanyolország miatt a piacok továbbra is idegesek. Be fog-e avatkozni az EKB? Van egy kötvényvásárlási programunk, melyet az utóbbi időben nem alkalmaztunk, de még mindig létezik” – mondta sejtelmesen Coeure. A piaci műveletekért felelős igazgató hozzátette, hogy időbe fog telni, míg a spanyol kormány intézkedései – a hiány visszaszorításáért – meghozzák az eredményt, továbbá megdicsérte a „hatalmas” politikai akaratot, mellyel a reformokat végrehajtják.
A spanyol kormány bizakodik
Mariano Rajoy miniszterelnök szerint Spanyolországnak nem lesz szüksége mentőcsomagra, s vissza fogja szerezni a piacok bizalmát. A kormány ezt egy olyan megszorítócsomagra alapozza, melyre az elmúlt három évtizedben nem volt példa az ibériai országban: adót emeltek, s csökkentették a kiadásokat is – melyet sztrájkok követtek.
„Akkor adnak kölcsön, ha biztosak benne, hogy vissza fogod tudni fizetni” – mondta Rajoy, majd hozzátette, hogy vannak olyan országok, melyek hasonló cipőben járnak, de ők nem tudnak majd törleszteni. „Spanyolország esetében ez nem áll fenn” – próbálta nyugtatni a befektetőket a spanyol miniszterelnök. „Kétségtelen, hogy Spanyolország jövője forog kockán. A probléma az, hogy a piacok döntik el, befektetnek, vagy sem” – összegzett a héten szenátorainak a spanyol miniszterelnök.
Tűzfallal a bizalomért
A spanyol kommunikáció, valamint az EKB szerepvállalásának megszellőztetése mellett van még valami, ami biztosítékot jelenthet Spanyolország számára: a pénzügyi védőeszköz kapacitásának 700 milliárd euróra való emelése. Ugyanakkor a valutauniós pénzügyi stabilitási és mentőmechanizmusok (ESM/EFSF) együttes hitelezési plafonjának megemelése a Fitch szerint akár karcsú is lehet, amennyiben Spanyolország és Olaszország bajba kerül. A hitelminősítő saját becslése szerint a két ország együttes bruttó finanszírozási igénye az idén több mint 500 milliárd euró.
Olaszországban is elindultak felfelé a hozamszintek: a 10 éves lejáratú államkötvények hozamai 5,5 százalék körül mozognak. „A legutóbbi aukció kissé drágább volt az olasz államkincstár számára, de ez nem olyan vészes, hogy új aggodalmakat keltsen az európai adósságválságban” – mondta Bloombergnek Christian Reicherter, a német DZ Bank AG elemzője.
