Hazánkon át juthatnak be az EU-ba a kínai cégek

A május elején bejelentett egymilliárd eurós kínai hitelt a Kínai Fejlesztési Bank nyújtja, és az MFB-nél lehet majd hozzájutni.

A kínai beruházások értéke mára eléri a 2,5 milliárd dollárt, Magyarország a további fejlesztéseket az információtechnológiában, az élelmiszeriparban és a megújuló energiában ösztönzi – mondta Varga Eszter, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal vezető tanácsadója.

Az MFB szerepét az említett hitelben a bank munkatársai, Szücsik Péter és Seregély Péter ismertették, előrebocsátva azt, hogy a kamatra, futamidőre, illetve az egyes adható hitelek nagyságára még nem dolgozták ki a feltételeket a kínai féllel. Ehhez kevés volt a nem egészen egy hónap. A hitel a kínai vállalkozások magyarországi – illetve térségbeli – piacra lépését, továbbá beruházásait szolgálja. Ehhez magyar céget kell alapítani, amely lehet projektcég is – hangzott el. Varga Eszter a magyar munkabérre és adórendszerre, a munka törvénykönyvére, valamint a szakképzési törvényre utalva igyekezett vonzóvá tenni a kínai vállalkozók számára Magyarországot.

Magyarország olyan információs és szolgáltatási csomagokat kínál, amellyel bejuthatnak a kínai cégek az EU-ba – erről Szórád Gábor, a CBTC kínai képviseletének a vezetője beszélt. A CBTC a budapesti Ázsia Centerben működő szervezet, amely a kínai cégek Európába jutását segíti szakértelemmel és infrastruktúrával. A 6 ezer négyzetméteren megrendezett kiállítás 12 iparágat fog át, és 170 cég mutatkozik be rajta.

Ismert, mint Matolcsy György az új győri Audi-gyár bokrétaünnepségén fogalmazott, Magyarország keleti nyitást hajt végre külgazdaság-politikájában, aminek legfontosabb szereplője paradox módon Németország, mert gyakran német termékekben integrálódva jut el a magyar teljesítmény a keleti országokba. A keleti nyitás korábban csak szlogen volt, mostantól viszont már valódi kitörési pont lehet – mondta Szatmáry Kristóf államtitkár egy múlt heti konferencián. Nádasi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–kínai tagozatának elnöke pedig arról beszélt, hogy a kínai piacot kiemelt területként kell kezelni, a magyar vállalatok piacra jutását pedig segítené, ha több magyar szakdiplomata dolgozna Kínában. A két ország közötti kapcsolatot pedig tovább javítaná, ha valóra válna az a terv, mely szerint Budapest és Peking testvérvárosi szerződést kötne.