Rendkívül jó eredményt ért el a hazai diákhitelrendszer a Cedefop, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ felmérésében. A 33 ország gyakorlatát vizsgáló tanulmány öt szempont – hatékonyság, hatásfok, méltányosság, hatások és fenntarthatóság – alapján értékelte a rendszereket. A Diákhitel Központ tájékoztatása szerint az összehasonlítás kimutatta, hogy az egyénekre és a vállalatokra országos szinten jelentős hatást gyakorló rendszerek közül Magyarország, Finnország és Svédország áll az élen. A vizsgált szempontok közül a hitel visszafizetésének végső határidejére vonatkozó szabályozás egyedülálló a hazai konstrukcióban: míg Európa-szerte a legjellemzőbb periódus 10-20 év, addig Magyarországon 65 éves korig kitolódik a törlesztési határidő.
A kutatásból kiderült az is, hogy Magyarországhoz hasonlóan Ausztriában és Hollandiában is a 24–35 éves korcsoportból kerül ki a diákhitelt igénylők zöme, míg a többi nyugat-európai országban jellemzően fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba a hallgatók az említett hitellel. Ami a kiutalt összegeket illeti: míg az egy főre jutó, átlagos felvett összeg nálunk 2310 euró körül mozgott 2008–2009-ben, addig ez az összeg Angliában 13 614 euró volt. Korábban egyébként Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is sikertörténetként jellemezte a magyar rendszert, amelyet szerinte Európa-szerte követendő példának tekintenek a szakértők. Elmondása szerint rendkívül jó a visszafizetési morál, hiszen száz diákból mindössze két-háromnál merül fel valamilyen probléma a törlesztéssel.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
origo.hu
Hegedűs Barbara, új országgyűlési képviselő: Hálás vagyok a megtiszteltetésért
