A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn megkapta a Költségvetési Tanács véleményét a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetéről. A tárca 1,6 százalékos GDP-növekedéssel és 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal kalkulált 2013-ra.
Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára a köztelevízió reggeli műsorában egyetértett a Költségvetési Tanács véleményével, javaslatával. Óvatos költségvetést kell tervezni, mert nem lehet tudni, mi lesz az európai gazdaságban, elég csak Görögországra vagy Spanyolországra gondolni – mondta el. „Ez egy nagyon jó és megfogadandó tanács” – tette hozzá.
Az államtitkár elmondta, hogy az EU gazdasága múlt év ősze óta fokozatosan lassul, s mivel Magyarország egy nagyon exportorientált ország, így ha az unió gazdasága lassul, az hatással van hazánkra is. Cséfalvay hozzátette, hogy elemzők is úgy kalkulálnak, lesz növekedés, s az év második felében ennek lassú jeleit már lehet majd látni.
„Azok a reformok, amelyeket a kormány végigvitt az elmúlt másfél esztendőben, azoknak lassan belépnek az eredményei. Ezért úgy gondolom, hogy elindulhat a gazdasági növekedés” – emelte ki az államtitkár.
Tavasszal kerülhetünk ki a túlzottdeficit-eljárás alól
Cséfalvay elmondta, hogy a kormány „elkötelezett” a költségvetési hiány tartása mellett. „Vannak intézményeink, szabályaink, amelyek megakadályozzák azt, hogy olyan költségvetés kerüljön a parlament elé, amely túlköltekezne.”
A túlzottdeficit-eljárás lezárásához kell egy lezárt év, amikor is az ország teljesíti a 3 százalék alatti államháztartási hiányt, valamint be kell azt mutatni, hogy a következő esztendőkben is képes erre – mutatott rá az államtitkár. A tavalyi évre vonatkozóan még vannak vitatott pontok az unióval, mert az egyedi intézkedések következtében még többlettel is zárt a költségvetés.
Martonyi János külügyminiszter szintén 2013-ra várja Magyarország kikerülését a túlzottdeficit-eljárás alól. Bővebben>>>
„Ebben az évben technikailag már kikerülhetünk a túlzottdeficit-eljárásból – nyilvánvalóan véget kell érnie az esztendőnek, akkor lesznek végleges számok –, s jövő év tavaszán dönthet a bizottság, majd utána a pénzügyminiszterek tanácsa jogilag is arról, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól” – mondta Cséfalvay. Hazánkkal szemben 2004 óta folyamatosan tart az eljárás.
El kell végezni a házi feladatot
Az európai adósságválsággal kapcsolatban ismét előtérbe kerültek olyan válságkezelő megoldási javaslatok, mint például a közös kötvénykibocsátás vagy éppen egy centralizált, Európai Egyesült Államokként emlegetett tömörülés megalkotása.
Cséfalvay nem kívánt nagyon előre menni ezekben a tervekben, de azt mindenesetre kiemelte, hogy ezek a javaslatok gyakorlatilag azt jelentik, hogy a tagországoknak kölcsönösen kell felelősséget vállalniuk egymás adósságaiért. „Politikailag ez egy nagyon kényes kérdés” – tette hozzá.
„Minden országnak el kell végeznie a házi feladatát. A házi feladat pedig nagyon egyszerű: az államháztartását rendbe kell hozni, az államháztartás hiányát 3 százalék alá kell szorítani. Magyarország ezt a házi feladatot elvégezte” – emelte ki Cséfalvay, majd hozzátette, hogy csakis „stabil államháztartási viszonyok között lehet gondolkodni gazdasági növekedésről”.
Maradtak kockázatok
A Költségvetési Tanács a növekedési kockázatok mellett finanszírozási kockázatokat is lát a jövő évi költségvetési tervben, mivel az IMF–EU-hitellel a büdzsé bevételeiben ugyan nem számol a gazdasági minisztérium, de a makropálya tervezésében igen. Kovács Árpád szerint amennyiben mégsem születik meg a megállapodás, az több száz milliárd forinttal rontja a költségvetés finanszírozási helyzetét.
A Költségvetési Tanács elnöke az m1 Ma reggel című műsorában kedden a növekedési és finanszírozási kockázatokkal indokolta a kormánynak javasolt alternatív makrogazdasági pálya összeállításának szükségességét. A testület ezért arra kérte a tárcát, hogy készüljenek megfelelő számítások, és Kovács Árpád szerint erre készség mutatkozott. (MTI)
