Az EKB kedden kiadott jogi szakvéleménye szerint az illeték kivetése az MNB monetáris politikai műveleteire nem egyeztethető össze az MNB szervezeti és működési függetlenségének követelményével. A tranzakciós illeték „bomlasztja a monetáris politikai átviteli mechanizmust az egynapos betétek és az MNB-kötvények (...) vonzerejének befolyásolása révén” – állapította meg az EKB, hozzátéve, hogy az MNB „nem kereskedelmi jogalany”, és a pénzügyi tranzakciós illeték terhét „nem háríthatja át minden további nélkül az ügyfeleire”, hiszen intézkedéseit kizárólag „monetáris politikai szerepkörének (..) kell vezérelnie”, és nem lehet tekintettel a kereskedelmi bankoknál érvényesülő szempontokra.
Az illeték továbbá befolyásolja az MNB legfőbb feladata, az árstabilitás megteremtését „legjobban szolgáló monetáris politikai eszközök szabad megválasztására vonatkozó képességét” – tették hozzá. Az EKB szerint az illeték kivetése az MNB monetáris politikai műveleteire „az állami szektor központi banki pénzből történő finanszírozását” szolgáló eszköz létrehozásának is tekinthető, „ennélfogva az MNB részéről a pénzügyi tranzakciós illetéknek az állam részére való megfizetése nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával sem”.
Adócsalásra ösztönözhet
Az MNB-től függetlenül a pénzügyi tranzakciós adó „más tagállamokkal nem harmonizált módon történt bevezetése torzulásokat kelthet a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban is”, mert növeli a tőke költségét, hiszen „az adóterhet valószínűleg megosztják a pénzügyi szolgáltatások felhasználóival”. Az illeték torzulásokat okozhat azért is, mert növeli az ügyleti költségeket, ennek révén szűkülhet a pénzpiaci likviditás, és csökkenhet a hozzáférés a pénzpiaci finanszírozáshoz. Az illeték továbbá „adócsalásra és/vagy adókikerülésre” ösztönözhet, mindezek az elemek pedig „többek között átterelhetik a gazdasági és pénzügyi tevékenységet más tagállamokba” – áll az EKB alelnöke, Vitor Constáncio által jegyzett dokumentumban.
Az EKB szakvéleményében kiemelte, hogy a kormány a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban nem tett eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének, és kifejtette, hogy a „kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, amely lehetővé tette volna az EKB-val a megfelelő konzultációt, illetőleg az EKB véleményének kellő megfontolását”.
Korrekció lehet
Áder János köztársasági elnök aláírta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt. A jogszabály 2013. január 1-jén lép hatályba. Az új illetéktől jövőre 239 milliárd forint költségvetési bevételt várnak.
Gazdaságpolitikai korrekcióra lehet szükség ahhoz, hogy létrejöjjön az IMF/EU-megállapodás, gondot okozhat az MNB-re kirótt tranzakciós illeték – mondta korábban Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke egy rádióműsorban.
origo.hu
Lakástűzhöz riasztották hajnalban a győri tűzoltókat
