Nyugdíjrendszer: kulcskérdés az elöregedés

A Századvég szerint elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer drasztikus átalakítása, amennyiben a jövőben nem sikerül a társadalom elöregedését megállítani.

KG
2012. 07. 11. 12:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elnök azután nyilatkozott a távirati irodának, hogy több online portál szerinte félreértelmezte a Magyar Televízió vasárnap este a Lényeg című műsorban a nyugdíjak hosszú távú alakulására vonatkozó véleményét. A szakértő ott is arra hívta fel a figyelmet, hogy a népesség elöregedése miatt szükség lesz a nyugdíjkiadások csökkentésére, és a nyugdíjkassza egyensúlya érdekében a helyettesítési ráta mérséklésére.

A Fidesz kitart a reálérték megőrzése mellett

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Iván László, a párt Országos Nyugdíjas Tagozatának elnöke határozottan visszautasította kedden Heim Péter felvetését, amelyet úgy értelmeztek, mintha a nyugdíjak drasztikus csökkentését sürgette volna.

A Fidesz kiemelte, a nyugdíjasok így sincsenek könnyű helyzetben, ezért nem engedhető meg, hogy nyugdíjuk csökkenjen, valamint közölték, hogy a párt ezután is kiáll „a reálértékek megőrzése mellett, a nyugdíjak inflációmértékének megfelelő folyamatos növelésével”.

Heim Péter a távirati irodának kifejtette: támogatja Botos Katalin közgazdász gondolatát, hogy a jövőben nyugdíjba vonulók nyugdíjában vagy jelenleg fizetett járulékába beszámíthatóvá váljon a felnevelt vagy megszületett gyermekek száma. „Amennyiben nem sikerül a társadalom elöregedését megállítani, szükséges lesz a később nyugdíjba vonulók nettó béréhez viszonyított nyugdíját, az úgynevezett helyettesítési rátát fokozatosan csökkenteni vagy a nyugdíjkorhatárt hosszabb távon emelni. Ez a koncepció nem a jelenlegi nyugdíjasokra vonatkozik, hanem a jövőben, 2025 után nyugdíjba vonulókra, így például az én korosztályomra, azaz a jelenlegi negyvenesekre” – fogalmazott Heim Péter.


Másfél százalékos GDP-növekedés elég lehet

Véleménye szerint még ez sem jelenti a nyugdíjak drasztikus csökkentését, hiszen a helyettesítési ráta egy arányszám, amely a nyugdíjnak a nettó bérhez viszonyított arányát mutatja. (A jelenlegi nyugdíjaknál a helyettesítési ráta majdnem 80 százalék, azaz a nettó bér 80 százaléka jelenik meg a kifizetett nyugdíjban.) Amennyiben a gazdaság hosszú távon akár 1,5 százalékot képes növekedni, a helyettesítési ráta úgyis tud csökkenni, hogy a nyugdíjak reálértéke is emelkedik 1 százalékkal, míg a béreké két százalékkal.

A jövőbeni nyugdíj egy főre elosztható összegét két tényező határozza meg: egyrészt mekkora a munkában állók által megtermelt jövedelem (járulékok) összege, másrészt hány nyugdíjas között kell szétosztani ezt az összeget. Ha a munkában állók által befizetett összeg nem nő, mert a foglalkoztatottság stagnál, miközben a nyugdíjasok száma emelkedik, akkor két lehetőség kínálkozik: a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, vagy/és a nyugdíjak reálértékének csökkentése – magyarázta a Századvég elnöke.

Heim Péter szerint a nyugdíjrendszert folyamatosan kell változtatni, finomhangolni, kapkodásra nincs szükség, hiszen a jelenlegi modell 2022–2023-ig finanszírozható. Hozzátette: a nyugdíjak jelenlegi reálértékét a jelenlegi nyugdíjasok számára nem kell és nem is szükséges csökkenteni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.