Általános bizonytalanság

A nemzetközi piacokon a bizonytalanság jelei mutatkoztak a múlt héten. Az egyik napon még kitörő optimizmus, a másik napon letargia, nyugtalanság vett erőt a börzéken. Pénteken New Yorkban – általános profit taking hatására – jelentős árcsökkenéseket szenvedtek a részvények. Az iránytalan héten csak a Nasdaq és a DAX tudott erősödéssel zárni. Az amerikai technológiai papírokat jegyző index 520,41 ponttal növekedett, ellenben az ipari papírok többségét átölelő DJIA 538,59 ponttal gyengült. Az európai árfolyamjelzők közül a DAX 166,94 ponttal (+2,24 százalék) erősödött, de hogy a megosztottság érezhető legyen, a Cityben csak 8,3 ponttal emelkedett az FTSE 100 index értéke, pedig a Bank of England a várakozásoknak megfelelően 0,25 százalékkal emelte az irányadó kamatlábakat. A Budapesti Értéktőzsdén a héten végre átlépte a BUX a 10 ezer pontos álomhatárt. A hazai vezető részvényeket jegyző index többhetes próbálkozás után történelmében először csütörtökön a történelmi csúcson tudott zárni, és erről a szintről némileg visszacsúszva, de a 10 ezer pontos szintet megtartva 520,41 pontos (+2,24 százalék) nyereséget produkált a héten.Az opció egy előre rögzített mennyiségű eszközre vonatkozó, rögzített áron (lehívási ár, strike) és egy előre meghatározott időpontra vagy időpontig (lejáratig) szóló vételi vagy eladási jog. A vételi jogot call opciónak, míg az eladási jogot put opciónak hívjuk. Az opció mögöttes terméke lehet bármilyen termék, az értéktőzsdék gyakorlatában ez egyedi részvény, vállalati kötvény, állampapír, index és deviza. Az opció megvásárlóját jogosultnak, az eladóját kiírónak (kötelezettnek) nevezzük.Az opció birtokosa jogosult a mögöttes termék megvásárlására vagy eladására, amíg az opció kiírója köteles az opciós szerződésnek megfelelően teljesíteni. A befektető pozíciójának leírására a „hosszú” és a „rövid” szavakat használjuk. Hosszú pozícióval rendelkezni egy adott opció tekintetében annyit tesz, mint jogosultnak lenni; míg rövid pozícióban lenni annyi, mint kötelezettnek lenni (az opció vevőjének lenni = jogosultnak lenni = hosszú pozícióban lenni; az opció eladójának (kiírójának) lenni = kötelezettnek lenni = rövid pozícióban lenni). Az opciós piacon a kereskedés tárgya az adott termékre vonatkozó vételi vagy eladási jogosultság, az azért fizetett árat prémiumnak vagy opciós díjnak nevezzük.A befektető, aki opciót akar venni, ezt a prémiumot kell hogy megfizesse az opció kiírójának. Az amerikai és az európai jellegű opciót az különbözteti meg egymástól, hogy az amerikai jellegű opció jogosultja az utolsó kereskedési napon vagy az azt megelőző bármely kereskedési napon lehívhatja a jogát, míg az európai opció birtokosa csak a lejárati napon élhet e jogával. A kontraktus méretén (kötésegység) egy opció esetében a mögöttes termék azon mennyiségét értjük, amennyit az opciós szerződés keretében teljesítenie kell az opció kiírójának.A teljesítés módja az egyik legfontosabb ismérve egy opciós szerződésnek. Fizikai teljesítés esetén lehíváskor az eladó (aki lehet egy put opció jogosultja vagy egy call opció kiírója) ténylegesen leszállítja a mögöttes terméket a vevőnek (aki call opció jogosultja vagy put opció kötelezettje). Készpénzes elszámolás esetén csupán a lehívási ár és a lehíváskori elszámoló ár közti különbözet kerül elszámolásra. A tőzsdéken forgalomba hozott opciók szabványosítottak.A piac likviditásának biztosítása érdekében a tőzsdék meghatározzák az egyes mögöttes termékekre köthető opciók jellegét (amerikai vagy európai), a lejáratokat, a kötésegységet és a szállítás módját. Ha a mögöttes termék azonnali ára megegyezik egy opció lehívási árával (strike), akkor azt mondjuk, hogy az adott opció ATM (at the money = nulla nyereséggel hívható le az opció). Amennyiben egy call opció lehívási ára alacsonyabb, vagy egy put opció lehívási ára magasabb, mint a mögöttes termék jelenlegi ára, akkor ITM (in the money = nyereséggel lehívható) opcióról beszélünk. Call opció az alaptermék azonnali áránál magasabb lehívási árral, és put opció az alaptermék azonnali áránál alacsonyabb lehívási árral OTM (out of the money = veszteséggel lehívható) opció.Ez utóbbit természetesen az opció jogosultjai nem hívják le (ne feledjük, az opció birtokosainak joguk és nem kötelességük a lehívás).Hasznos tudni, hogy az opciós díj elméletileg két részre bontható. A díj egyik része az opció belső értéke.Ha az opció ITM, azaz nyereséggel lehívható, akkor az opció belső értéke a mögöttes termék piaci ára és a lehívási ár közti különbözet abszolút értelemben, más esetben a belső érték nulla. A prémium és a belső érték különbségét az opció időértékének nevezzük. Az opció időértéke abból fakad, hogy a lejáratig hátralevő idő alatt a mögöttes termék ára változhat, és az opció belső értéke nőhet. Az opció időértéke ugyanakkor „romlandó”, a lejárati időpont közeledtével egyre kisebb.Egy opció értéke a prémiumban (opciós díj) testesül meg. Az opció jelenlegi értékéből levonva a bekerüléskor kifizetett díjat, megkapjuk az opciós pozíción fennálló nyereséget (veszteséget). Az opciós pozíciók négy alapváltozatának a vételi opció megvásárlását és eladását (long call és short call) és az eladási jog megvételét és eladását (long put és short put) tekintjük.Egy befektetőnek adott opcióból eredő jogosultsága három módon szűnhet meg. Egyrészt ha lehívja a jogot (ezt európai opció esetén csak a lejárati napon teheti meg, amerikai jellegű opció esetén az utolsó kereskedési napon vagy azt megelőzően bármelyik kereskedési napon), másrészt ha elad ugyanolyan mennyiségű, ugyanolyan opciót (likvidálja a pozícióját). A harmadik eset, ha az opció lejár lehívás nélkül.A befektetőnek az opcióból fakadó kötelezettsége is három módon szűnik meg. Egyrészt ha lehívják a befektető által kiírt opciót, másrészt ha a befektető vesz ugyanolyan mennyiségű, ugyanolyan opciót, harmadrészt ha az opció lehívás nélkül lejár.A Budapesti Értéktőzsde szabályzata egy kontraktus egy lejáratát instrumentumnak, egy adott lehívási árú instrumentumot opciós sorozatnak nevez.A részvény- és indexalapú opciók árára a következő tényezők hatnak: az opció ára (prémiuma) több tényező függvénye. Függ az alaptermék árától, a lejáratig hátralevő időtől, az alaptermék volatilitásától, a kockázatmentes kamatlábtól, a lehívási ártól, az osztalékfizetéstől és természetesen attól, hogy put vagy call és hogy amerikai vagy európai jellegű opcióról van szó.Call opciók esetében a mögöttes termék árának növekedésével az opciós díj nő, míg put opciók esetében a díj csökken.Ennek kézenfekvő magyarázata az, hogy rögzített lehívási ár mellett annál nagyobb profit realizálható a vételi opción, minél nagyobb az azonnali piaci ár, míg eladási opción annál kisebb. Az alaptermék egyegységnyi árváltozásának hatására az opciós díjban bekövetkező változás mértékét deltának nevezzük.