Görgey Gábor életrajza

Az MSZP-SZDSZ koalíciós kormányban Görgey Gábor lesz a nemzeti kulturális örökség minisztere.

1929. november 22-én született Budapesten. Egyenes ági leszármazottja Görgey Arturnak, aki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc honvédseregének parancsnoka, illetve a Szemere-kormány hadügyminisztere volt, majd Világosnál lette a fegyvert.

Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem német-angol szakán (1948-1949), majd a Római Katolikus Hittudományi Akadémián folytatta (1954-1955).

1951-ben családjával együtt kitelepítették. Budapestre történő visszatérése után hivatalsegédként dolgozott, majd 1955-1956-ban üzemi színjátszó csoportok rendezője volt. 1959 és 1994 között a Magyar Nemzet munkatársa, közben volt a Pannónia Filmstúdió dramaturgja, a szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője, majd 1994-1996-ban a Magyar Televízió művészeti vezetője.

1992-től hat éven át az Írószövetség elnökségi tagja, 1994 és 2001 között a Magyar PEN Club alelnöke, 2001 óta elnöke.

1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-től Bibó István Közéleti Társaság elnöke.

Az 1969-ben készült Komámasszony, hol a stukker? című színművét nagy sikerrel játszották a hazai színházak, a színdarab 1999-ben az Egyesült Államokban is népszerűséget szerzett a szerzőnek. 1987-ben Galopp a Vérmezőn című műve a kitelepítés drámáját dolgozta fel. Adria szirénje című regénye 2000-ben elnyerte az Év könyve díjat. 2000-ben jelent meg az Utolsó jelentés Atlantiszról című regénye.

Irodalmi munkásságát 1976-ban Graves-díjjal, 1980-ban József Attila-díjjal ismerték el.

Párton kívüli.