„Mi azt mondtuk, hogy másfajta ellenzéki szerepre készülünk, mint az előző ciklus ellenzéke, mi az ország polgárainak érdekeit nézzük” – mondta Varga Mihály, utalva a költségvetési módosításra, amelyet a parlament ma ellenszavazat nélkül fogadott el. A volt pénzügyminiszter szerint az emberek számára fontos az, amit ez a törvény nyújt nekik, ezért szavazták meg a kormány előterjesztését. Hozzátette ugyanakkor: az előző kormány gazdaságpolitikájának is van szerepe abban, hogy ezt a döntést a kabinet meghozhatta, hiszen az elmúlt négy év eredménye, hogy rendelkezésre álltak a források.
László Csaba szerint a mai parlamenti események pozitív jelzések arra, hogy ha a kormány olyan előterjesztést tesz, amely a lakosságot segíti, akkor az ellenzék is megszavazza azt. „Ezt én jól előjelnek tekintem a következő négy év munkájára nézve” – hangsúlyozta. Jelezte: ma is fenntartják azonban véleményüket az elmúlt néhány év gazdaságpolitikájának problémáiról. Hozzátette: bizonyos folyamatok azonban beindultak, amelyek következtében a magyar gazdaság erős és versenyképes. A pénzügyi tárca vezetője leszögezte: a száznapos program végrehajtásának fedezete megtalálható a költségvetésben.
Varga szerint az elmúlt egy hónapban önmaguknak ellentmondó híreket hallhattunk az államkassza állapotáról. Kiemelte: az új kormány először a pénztár ürességét hangoztatta, majd közölték, hogy mégis találtak forrásokat. Mint mondta, ugyanez a helyzet a gazdasággal. „El kellene dönteni, hogy a számok alapján milyen helyzetben van a magyar gazdaság” – mondta. Hozzátette: ha a kormány sokáig nem dönti el, az nem tesz jót a piacnak.
A volt pénzügyminiszter elismerte: az előző kormány ideje alatt valóban csökkent a gazdasági növekedés üteme, ez azonban a a világban jelen lévő gazdasági recesszióval magyarázható, amely alól a magyar gazdaság sem kivétel.
László Csaba szerint a gazdaság hoszzútávú fejlődése szempontjából fontos, hogy a kormány elfogadott egy hosszútávú stratégiát. Kiemelte: tegnap bejelentették, hogy közös inflációs tervei vannak a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak. A tárcavezető jelezte: a kormány terve, hogy a gazdaság tartósan 4-5 százalékos növekedést tudjon elérni a következő években.
„Ami a Jegybank függetlenségét illeti, örülök annak, hogy a kormány figyelembe vette: az EU felől nem kap jó bizonyítványt, ha nem teremtik meg a függetlenséget” – mondta Varga Mihály. Az inflációval kapcsolatban leszögezte: úgy tűnik, hogy a következő években az infláció kezelése puhábban történik majd. Mint mondta, „nem áll össze a kép”, hogy hogyan lesz négy százalékos növekedés, miközben az államháztartási kiadásokat csökkentik, a reálbéreket pedig növelik. „Egyelőre nem látszik, hogy ezekből a számokból hogyan fog a következő év összeállni” – vélekedett.
László Csaba alaptalan vádnak nevezte, hogy az új kormány nem foglalkozik a pénzromlással, miközben bejelentették, hogy 4,5 százalékra szeretnénk csökkenteni az infláció mértékét. Varga Mihály szerint azonban ezek a tervek irreálisak.
Az új kormány minisztere leszögezte: nem tervezik a lakáshitelezési rendszer felülvizsgálatát vagy megváltoztatását, hiszen a bankok és az építőipar is próbálja növelni e téren a befektetéseket. A családi adókedvezménnyel kapcsolatban elmondta: önmagában a minimálbér adómentessé tétele is javítja a családok helyzetét, de magát a családtámogatási rendszert sem tervezik megváltoztatni.
Varga szerint az otthonteremtési program mellett lényeges a Széchenyi-terv és az agrárhitel programok folytatása. Fontosnak nevezte továbbá, hogy az oszágban olyan aszálykár volt, amelyet a gazdák nehezen fognak túlélni – e téren azonban nem látják a komány tervezett lépéseit.
László Csaba leszögezte: a kormányprogramban vállaltakat a következő négy évben a kabinet megvalósítja – bizonyos ütemezési terv szerint. Mint mondta, az egészségügy lesz az egyik terület, amely prioritást élvez. Az agrárhitelek kapcsán kijelentette: a költségvetésnek van egy véges előirányzata, és a szűk mozgástér miatt nehezen lehet pénzt elvonni.
Varga Mihály szerint a nagy kérdés továbbra is a következő év. „Ebben a negyedévben még lehetett osztogatni., de az a kérdés, hogy jövőre mi fog történni. Nem látom nyomát a gazdaság fellendülésének” – mondta.
Brüsszel Ukrajna uniós csatlakozását akarja, itt a bizonyíték
