Zsigmond, a király, a császár

Zsigmond uralkodásának idejét idézi Arany János nSzibinyáni Jank című versében így: „Ritka vendég Rácországban / Zsigmond a király, a császár…” Arról a Zsigmond királyról van szó, aki az Anjou-ház királyai után az Anjou-házbeli Nagy Lajos Mária nevű lányát vette feleségül, s Mária királynővel együtt kezdte uralkodását.
Zsigmond a Luxemburg-házból származott, Nürnbergben született, és 565 éve, 1437. december 9-én halt meg Znojmóban. Trónra lépésekor, 1387-ben, s még ezt követően is a hatalmi vetélkedések, viszályok jellemezték a magyar politikai közéletet. Zsigmondnak az őt uralkodásában korlátozni akaró nemes urakkal szemben kellett a hatalmát megszilárdítania. Ezért szövetségeseket szerzett, és a maga embereit juttatta különböző tisztségekbe, így kötött szövetséget Cillei Hermann gróffal is, Mária halála után annak lányát, Borbálát vette feleségül. Trónjának megszilárdítása olyannyira sikerült, hogy ötven éven át uralkodhatott. A főrendiekkel némiképpen szemben, azok befolyásának csökkentésére is, a köznemesekre támaszkodott, bevonta őket és a polgárokat is döntéseibe. Szabályozta a rendi országgyűlések összehívását, és kezdeményezte a városok renddé szervezését.
Zsigmond király törökellenes harcai során hadjáratokat indított a Balkánra. Az 1396-os nagy hadjárata során sikerült keresztes háborúra hivatkozva olyan európai lovagi haderőt gyűjtenie, amelyben szinte minden európai nemzet képviseltette magát. Ennek ellenére a lovagi hadviselés nem bizonyult hatásosnak a török ellenében, és a bulgáriai Nikápolynál, 1396-ban Zsigmond serege súlyos vereséget szenvedett. Ezt követően Zsigmond nem a hódító, hanem a védekező hadviselésre rendezkedett be, ütköző államot szervezett a Balkánon, hűbéreseivé téve Havasalföldet, Szerbiát, Boszniát. Külföldi segítséggel végül is egy időre sikerült megállítania az oszmán-török előrenyomulást, és megvédeni az országot a török támadásaitól.
A német választófejedelmek 1410-ben Zsigmondot német királlyá választották, majd 1433-ban német-római császár lett, s ezzel perszonálunió jött létre Magyarország és a német birodalom között. Közben 1420-ban elnyerte a cseh koronát is, a cseh királyi trónt azonban csak élete utolsó szakaszában foglalhatta el. Cseh királyként a huszitamozgalommal kellett szembenéznie. Katonai sikereket velük szemben nemigen könyvelhetett el magának, a husziták rendre betörtek a Felvidékre. Végül diplomáciai úton egyezett meg velük. A híres-hírhedt konstanzi zsinatra ő küldött meghívólevelet Husz Jánosnak, de miután a zsinat elítélte a huszita vezért, megégettetését nem akadályozta meg. Legfőbb érdemei közé tartozik, hogy a konstanzi zsinat segítségével megszüntette az egyházszakadást, és elérte az egyházi reform támogatását.
Zsigmond nemcsak Nikápolynál, később Galambóc váránál is vereséget szenvedett a töröktől. Életét itt az Arany János megénekelte Rozgonyi Cicelle mentette meg hősiesen, aki Rozgonyi István temesi ispán felesége volt. Történelmünkben ez az első eset, hogy egy aszszony saját jogán, férjétől függetlenül kapott birtokadományt a királytól.
Luxemburgi Zsigmondnak fiúgyermeke nem született. Trónját osztrák Habsburg-házi herceg, Albert örökölte. Így került először Habsburg a magyar trónra, még a Hunyadiak és a Jagellók kora előtt.