Üzenjük

Molnár Ferencné, Szolnok.
A feltűnően nagy gyümölcsök lehetnek génmanipuláció következményei, de nem feltétlenül azok. A termés nagysága csak részben fajtatulajdonság (ami lehet génmanipuláció eredménye), de a termesztés körülményei is meghatározók. Jó tápanyag- és vízellátottság mellett a termések méretesebbek és lédúsak. Nagyra nőnek olyan években is, amikor a virágok – általában a kedvezőtlen időjárás következtében – rosszul termékenyülnek meg. Ilyenkor a növény a megmaradt kevés termés érlelésére fordít minden energiát és tápanyagot. A nagy méretű, de ízetlen gyümölcsök általában kevésbé egészségesek. Az apróbbak ízesebbek és illatosabbak.
Másik kérdésére: a Kína szubtrópusi övezeteiben honos kivit – kiemelkedően magas C-vitamin tartalmának köszönhetően – az egészséges gyümölcsök közé sorolják. Más szakértők szerint egészségesebbek azok a gyümölcsök és zöldségek, amelyeket saját természeti adottságaink között, minden különösebb beavatkozás nélkül, szabadföldön termesztettek. A hazai termesztésben több télálló kivifajta is szerepel, ezekről azonban nem szüretelnek komolyabb mennyiséget. Az üzletekben viszonylag jó áron kapható termés nagyobbrészt importból származik, fogyasztását ezért legfeljebb a választék bővítéseként javasolhatjuk. Ezzel szemben minden korosztálynak jó szívvel ajánljuk, hogy az étrendben kapjon nagyobb helyet a nálunk termesztett szabolcsi alma, az illatos őszi- és kajszibarack, a zamatos egres, ribiszke, málna, meggy, szőlő, dió, mogyoró és a szilva.
*
Kiss Józsefné, Üllő.
A fenyőfákról csöpögő ragacs valószínűleg a fenyő örvös pajzstetvek által ürített mézharmat. A három-hat milliméteres nagyságú pajzstetvek az egyéves hajtások elágazásainál örvökbe rendeződve, mint borsószerű képződmények láthatók. Az általuk kiválasztott mézharmaton másodlagos kártevőként megtelepszik a korompenész gomba, ami a légzőnyílásokat elzárja, és súlyos esetben a hajtások pusztulását is okozhatja. Mindez megelőzhető, ha a fertőzött és ragacsos részeket folyékony káliszappan oldatával, mosószappanos vagy mosogatószeres vízzel lemosásszerűen, több alkalommal alaposan lepermetezzük. A fenyő örvös pajzstetű évente egyszer, június–júliusban rajzik. Ettől az időszaktól kezdve a fentebb említett oldattal több alkalommal is permetezzük le a fákat. A legjobb hatású a természetes hatóanyagú káliszappan (mosó- vagy kenőszappan) egy-másfél százalékos oldata. Magas káliumtartalma a pajzstetvek viaszos védőpajzsát oldja, a védelem nélkül maradt kártevők pedig elpusztulnak. A szappanos oldat a fákat a mézharmattól is megtisztítja. Ezzel a másodlagos kárt okozó korompenész gomba megtelepedését is megelőzhetjük.
*
Szabó Kálmán, Kisújszállás.
A lentermesztésben rost- és olajlenfajtákat, illetve kettős hasznosítású fajtákat különböztetünk meg. Az utóbbi termesztése nem mutatkozott gazdaságosnak, ezért nem is terjedt el, de az előző két fajtacsoport egyre nagyobb nép-szerűségnek örvend. Az igényesebb rostlen a kiegyenlítettebb éghajlatú, csapadékos hegyvidékeinken, a melegigényes olajlen az Alföldön is eredményesen termeszthető. Mindkettő tápanyagigényes kultúra, a mélyrétegű, jó szerkezetű, gyommentes, laza talajokon fejlődik szépen. Jó előveteményei a gabonafélék és a trágyázott kapásnövények. Termesztésével több szakkönyv is bővebben foglalkozik .