Szekeres László – a Duna TV kormánypártoknak kedves gazdasági alelnöke – tölti be az elnöki jogkörrel felruházott ügyvezetői posztot. A döntés előtti napon a kuratórium szocialista elnöke, Bíró Sándor rendkívüli ülést hívott össze, melynek témája az ügyvezető kinevezése volt. Mivel az MDF-es küldött, Pálfy G. István a kormányoldal delegáltjaival szavazott, a kuratórium – megelőlegezve magának a kudarcot – kinevezte Szekeres László alelnököt az ügyvezetői posztra. Pekár István, a televízió most leköszönő elnöke rendelkezett az elnöki jogokról, rábízva azt a három alelnökből álló testületre, de a kuratórium döntése értelmében nem ez a grémium lett a döntéshozó.
Bíró Sándor, a kuratórium elnöke az elnöki posztra pályázók névsorát nem volt hajlandó elárulni annak ellenére, hogy tudomásunk szerint többen is azt jelölték be pályázatukon, hogy nevük nyilvánosságra hozható. Mint a közalapítvány titkárságvezetője, Bakos László fogalmazott: „A félreértések elkerülése végett döntött így az elnök.” Nem hivatalos forrásból azonban úgy tudjuk, hogy a pályázók között van Szakály Sándor, a Duna Televízió egykori, műsorokért felelős alelnöke, Koltai Gábor filmrendező, Pekár István, a Duna TV leköszönő elnöke és Rományi Béla is.
A szerkesztőségünknek név nélkül nyilatkozó egyik pályázó kijelentette: „A Duna Televízió fontossága az Európai Unióhoz csatlakozásunk óta hihetetlen mértékben megnőtt. Ez az adó lett az ország imázsa, hiszen az egész világon ez alapján ítélik meg Magyarországot, és ez az egyetlen köldökzsinór a határainkon kívül élő magyarokhoz is. A politika eddig is meg akarta kaparintani a Duna TV-t, de amióta uniós tagok lettünk, sokkal jobban törekednek erre” – emelte ki.
„Ha Pekár nevében nem tudnak megegyezni, akkor akárhányszor kiírhatják a pályázatot, eredménytelen lesz, mivel ez az exlex állapot jó az MSZP-nek és a Fidesznek is – jósolta meg napokkal a kuratórium döntése előtt az egyik pályázó. – A Fidesz szerintem meg fogja várni a szocialisták tisztújító kongresszusát, addig nem fog egyezkedni” – tette hozzá.
Pekár István patthelyzetben van, hiszen háromszor vágták pofon. Először, amikor azt ígérték neki, hogy nem írnak ki pályázatot, hanem ő maradhat a Duna TV elnöke, és mégis kiírták; utána, amikor azt mondták, adja be a pályázatot, ő lesz az elnök, és fel sem terjesztették a nevét a nagykuratórium felé; a harmadik pofont most kapja, amikor ismételten nem fogják megválasztani – mondta a neve elhallgatását kérő pályázó.
Zsigmond Dezső filmrendező, aki rendszeresen dolgozik a Duna Televíziónak, hasonlóan vélekedett a kialakult helyzetről. Itt Magyarországon csak az ideáinkban létezik – ami már Európában többé-kevésbé megvalósult –, hogy a közszolgálati televízió független legyen a mindenkori politikától, és ne a parlament előtt kelljen a soros költségvetés töredékéért megalázkodnia. A kérdés mindössze annyi, hogy mennyire nyilvánvalóan és milyen mértékben tud a politika beleszólni egy közszolgálati televízió műsorába – fogalmazott.
– Azt látom, hogy a Magyar Televízió műsoraiba, azok szerkesztésébe a lehető legkeményebben beleszól a politika. A Duna TV-nél ez a jelenség csak töredéke, és a Duna meg tudja őrizni – a kis költségvetése ellenére is – azt a sajátos arculatát, ami nem politikai, hanem elsősorban kulturális. Nem hiába kapta meg ez a csatorna a világ legjobb kulturális televíziója címet. Természetesen a kultúrán belül is van politizálás, és pontosan tudjuk, hogy már az is politizálás, hogy milyen kulturális műsorok készülnek – emelte ki a rendező.
– Az elnökjelölés teljes mértékben összefügg azzal, amit a politikáról elmondtam – tette hozzá. – Bízom abban, hogy azok a pártok, amelyeké most a felelősség, a jól felfogott saját politikai érdekeik miatt sem teszik a politika szószékévé vagy koncává a Duna Televíziót. Azt gondolom, hogy olyan elnököt kellene találni – ma ebben az országban nagyon nehéz –, aki tényleg a Duna Televízió kulturális irányultságát viszi tovább, akinek nem az a feladata, hogy a pártja álláspontját képviseltesse a Duna Televízióval. Tudom, hogy ebben a politikailag polarizált világban, amiben most Magyarországon szenvedünk, ez nagyon nehéz, de a jelenlegi Duna televíziós vezetők és középvezetők között is van olyan, aki alapvetően nem pártirányultság szerint végzi a munkáját.
A Duna Televízió jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy az adó léte nem vonható kétségbe, azoknak a televízióknak a sokszoros támogatása, amelyek közszolgálati létükre sokkal kevesebbet és sokkal kevésbé minőségit produkálnak, mint a Duna TV, elgondolkoztató – jegyezte meg Zsigmond Dezső. A mostanában létrejövő Erdélyi Televízió létjogosultsága megkérdőjelezhető, hiszen mindazt a szellemi és anyagi befektetést sokkal inkább a Duna Televízió felé kellett volna fordítani, mint kreálni – kifejezetten politikai szándékokra – egy olyan televíziót, aminek a léte, a minősége e pillanatban teljesen bizonytalan.
Belénessy Csaba, a Duna Televízió tájékoztatási alelnöke megkeresésünkre kijelentette, hogy médiapolitikai ügyekben nem nyilatkozik. Hozzátette: – Ha valóban felértékelődött a Duna szerepe, akkor az azért lehet, mert új műsorokat indítottunk el, egy kicsit megkavartuk az állóvizet. Ha Európában a Duna TV alapján ítélik meg országunkat, akkor egy nyugodt, higgadt képet kapnak, mert ez a televízió most – minden egyéb gondja mellett – ilyen nemzetképet sugároz. A Duna jövőjéről szólva hangsúlyozta: „Az adónak vissza kell térnie az alapító okiratban foglaltakhoz, amely a határon túli magyarság televíziójaként minősíti. Ennél én egy kicsit továbblépnék, és az összmagyarság televíziójaként definiálnám.”
Mentek, jöttek. 2002-ben, a kormányváltás után Bayer Zsoltnak, a Magyar Nemzet publicistájának távoznia kellett az adótól. A kulturális igazgatóhelyettesként dolgozó Bayerhez az ifjúsági és szórakoztató műsorok tartoztak, és Pekár korábban elismerte, „kétségtelen, volt nyomás azért, hogy ide kerüljön, és ennél nagyobb, hogy elkerüljön innen”. Szintén távoznia kellett Csontos János kommunikációs irodavezetőnek is, akinek a Magyar Nemzetben és a Heti Válaszban megjelent publicisztikáit nem nézte jó szemmel az MSZP. A Duna Televízió hírigazgatójának, Meszlényi Lászlónak is mennie kellett, az ő helyébe Kresz László, az Indul a nap című műsor főszerkesztője került. A szocialista–szabad demokrata kormány hatalomra kerülése után érkezők közül a legismertebb Érdi Sándor, akit elnöki tanácsadóként alkalmaz a Duna Televízió. A 23 évnyi munkaviszony után a Magyar Televíziótól 13,4 millió forintos végkielégítéssel elbocsátott Érdit a kormányváltás után a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. A Heti Válasz információi szerint Medgyessy Péter személyes kérése volt Borsány András stratégiai igazgatói kinevezése, de Kovács László pártelnök is szorgalmazta azt a televízió vezetőjénél. (A kormányfő figyelmét vélhetően családi kapcsolatainak köszönheti: nagyapja, Gyenes András Medgyessy MSZMP KB-tagsága idején a párt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke volt.)
