Noha a szocialisták két héttel ezelőtt még zavarkeltésnek és minden alapot nélkülözőnek nevezték lapunk állítását, miszerint az MSZP a jegybanki törvény módosítását tervezi, tegnap kiderült: az MSZP módosító javaslatot nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényhez.
A tervezet a pénzügypolitikát meghatározó monetáris tanács tagjainak kiválasztásában hozna változást. A hatályos jogszabály értelmében a testület kilenc tagjára a jegybank elnöke tehet javaslatot, míg kinevezésük az államfő jogköre. A módosítás szerint a monetáris tanácsba az MNB alelnökei közül csak a monetáris politikáért felelős alelnök kerülne be, míg jelenleg valamennyi alelnök tag. Új elem, hogy a monetáris tanács évente az első ülésen elnökhelyettest választ. A szocialisták javaslata szerint a tanács ezentúl tizenegy fős lehetne, ebből négy személy kinevezésére, illetve felmentésére az MNB elnöke tehetne javaslatot, amelyet egyetértés esetén a kormányfő terjesztene a köztársasági elnök elé. A többi tag esetében a javaslattétel a miniszterelnök joga lenne.
Járai Zsigmond a Reutersnak adott interjújában elmondta: a kormánypárti képviselők által javasolt módosítás sérti a jegybank függetlenségét, és bizonytalanságot okoz a pénzpiacokon. – A jelenlegi jegybanktörvény összhangban van az európai gyakorlattal, az alkotmánnyal és a magyar jegybanki tradíciókkal – mondta az MNB elnöke, akit a 2002-es kormányváltás óta szinte folyamatosan támadnak. Járai szerint a monetáris politika enyhítését nem azzal kell elérni, hogy növelik a monetáris tanács tagjainak számát, hanem azzal, hogy rendbe teszik a költségvetést. Gyurcsány Ferenc többször is szóvá tette, hogy a magas alapkamat és az erős forint árt a gazdaság fejlődésének. A jegybankelnök fölöslegesnek tartotta a monetáris tanács létszámának növelését, „ez nem futballcsapat” – jegyezte meg.
A javaslatot jegyző Göndör István (MSZP) véleménye szerint a jegybanki törvény ezen módosítása is erősítené a jegybank függetlenségét. – A jegybanki függetlenség alapja a monetáris tanács tagjainak szakmai, anyagi és politikai függetlensége, ezt erősíti, hogy a tagok egy részének kinevezésére a miniszterelnök is kezdeményezési jogot kap – szögezi le a javaslat indoklása.
A törvénymódosítás valódi célja a forint gyengítése, és ezáltal a „szegények adójának”, az inflációnak a növelése, amely a költségvetés számára jelentős többletbevételt hoz – nyilatkozta Domokos László (Fidesz). Hangsúlyozta: a javaslat túlmutat az alkotmányos kereteken, hiszen közvetlen kormányzati beavatkozást akar elérni a monetáris tanács és a jegybank működésébe, semmibe véve a két intézmény függetlenségét. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilvánvalóan kinézte magának a pénzügyi tanács irányítását, mivel a törvénymódosítás elfogadása esetén az általa jelölt tagok szavazataival megkerülheti a testület és egyben az MNB elnökét.
Ahogyan arról lapunk korábban beszámolt, az MNB ellen indított szocialista stratégia értelmében az MSZP egyre erőteljesebben kívánja érzékeltetni a kormányzat és a jegybank között feszülő ellentétet. E koncepció egyik elemének tudható be az, hogy szeptember végén a parlament kormánypárti többsége példátlan módon elutasította az MNB 2002–2003-as beszámolóját, és a gazdasági problémák egyik legjelentősebb forrásának a magas jegybanki alapkamatot jelölte meg. Járai akkor úgy reagált, hogy a jegybank és az MSZP között kétségtelenül nagy a feszültség, és leszavazása beleillik „egyfajta forgatókönyvbe”. A konfliktus kapcsán a jegybankelnök arra figyelmeztetett, hogy az MNB elleni támadások ártanak az ország megítélésének, nemzetközi és magyar szervezetek és szakemberek heves tiltakozása közepette.
Kísért a lex Szász. Kolláth György alkotmányjogászt a törvényjavaslat a Szász Károly PSZÁF-elnök leváltását lehetővé tevő törvénymódosításra emlékezteti. Szerinte a jelenlegi üzenet is világos. – A Magyar Nemzeti Bank elnökének hatásköreit szűkíteni akarják – fogalmazott. Úgy vélte, akárcsak Szász Károly esetében, most is lehet olyan törvényt hozni, ami látszólag nem alkotmányellenes, de szakmailag mindenképpen elítélendő. Hasonlóan fogalmazott Cservák Csaba alkotmányjogász is. A szakember szerint a javaslat azt eredményezi, hogy a jegybanki függetlenség némiképp elmozdul a központi kormányzati irányítás felé.
