Az ügy előzménye az volt, hogy az 1988-ban létrehozott banknak már 1992-re igen magas követelés-állománya lett, s 1994-ben már az alaptőkéje sem érte el a törvény szabta pénzintézeti minimumot. Az eladósodott bank vezetői ezért a vád szerint 1995-ben zártkörű kötvényjegyzésről határoztak, hogy az abból érkező bevételeket külső eredetű bevételekként tüntessék fel.
A pénzintézet emellett a bankfelügyeleti jelentéseiben nem tüntette fel a hiányait, több esetben hamis vagy hiányos adatokat jelentett, a közgyűléseken pedig szándékosan hamis adatokat tártak a befektetők elé. Így 1997-re, a rendes gazdálkodás és gondosság elmulasztása miatt a hiány már mintegy százmilliárdos nagyságrendűre rúgott.
A Fővárosi Bíróságon kedden kezdődött tárgyaláson Princz Gábort egyelőre nem hallgatták meg személyesen. 2004 augusztusában ugyanis elhunyt a bankvezér védője, és az új ügyvéd számára még időt kértek a felkészülés érdekében. A bíróság ugyanakkor nyolc nap határidőt adott a vádhatóságnak arra, hogy pontosítsa, mekkora összegű vagyoni hátrányt kíván terhelni az egyes vádlottakra. Princz maga ugyanakkor újságírók előtt ártatlannak vallotta magát, csakúgy, mint a korábbi években. Az ügy tárgyalása november 16-án folytatódik a Fővárosi Bíróságon.
Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése és 36,1 milliárd forint vagyoni kárt okozó hűtlen kezelése ügyében emelt vádat az ügyészség Princz Gábor, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatója ellen. Az ügyben a több mint öt évig húzódó büntetőeljárás után ma kezdődik meg a per.
Hosszú ideig úgy tűnt, hogy Princz Gábor elkerüli a büntetőjogi felelősségre vonást, tavaly nyáron azonban két bűncselekmény miatt is vádat emelt az ügyészség az egykori Postabank-vezér ellen – írja a Népszabadság.
Az első vádpont szerint 36,1 milliárd forint vagyoni kárt okozó hűtlen kezelést rónak a terhére, mondván, 1995 és 97 között sorozatosan hozott olyan döntéseket, amelyek célja a tulajdonosok és a bankfelügyelet megtévesztése volt.
Emellett őt teszik felelőssé azért, hogy a Budai Hengermalom Rt. üzletrészeinek adásvétele kapcsán legalább 121 milliós kárt okozott, mert utasítására jóval a tényleges értéke felett, háromszázmillió forintért vették meg a malom részvényeinek névértéken harmincmilliót érő ötven százalékát.
A vádirat szerint a bank vezetői szándékosan megszegték a pénzintézeti tevékenységről és a hitelintézetekről szóló törvényben foglalt kötelezettségeiket, amelyek szerint mindenkor a megfelelő gondossággal és szakértelemmel, a jogszabályok szerint kötelesek eljárni.
Az 1998 nyarán menesztett bankvezető ellen 1999-ben indult nyomozás, ám a 2002-ben készült összefoglaló jelentés azt állapította meg: Princz a társaság pénzügyi helyzetéről félrevezető tájékoztatást adott, és ezzel elkövette a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése bűncselekményt. Ennek büntetési tétele legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztés. Az ügyészség azonban nem fogadta el az ORFK jelentését, s a nyomozás folytatására adott utasítást.
A szoros ügyészi felügyelet mellett folytatott eljárás 2003 tavaszán fordulatot vett: az ügyészség rendelkezése alapján a nyomozást kiterjesztették a bank 1997-es betétgyűjtési politikájának vizsgálatára is, amely a vád szerint mintegy 36 milliárdos kárt okozott a pénzintézetnek. Így az egykori bankvezért már nyolc évig terjedő börtönbüntetés fenyegeti. A vádemelés az utolsó pillanatban született: a büntetőeljárási törvény módosítása szerint a három éven túl húzódó nyomozásokat meg kellett volna szüntetni.
A Princz bukásához vezető eseménysor a betétesek 1997. évi februári rohamával kezdődött: akkor alig néhány nap alatt mintegy hetvenmilliárd forintnyi tőkét vettek ki a bankból. A Horn-kormány ezt követően különféle módszerekkel vagy harmincmilliárdot pumpált a bankba.
Az Orbán-kormány felügyeleti biztosokat rendelt ki a bankhoz, majd Princzet menesztették. A későbbi könyvvizsgálati jelentések a bennfenteseket is meglepték, mert a Postabank céltartalékhiányát százmilliárd körüli összegre becsülték, később még ezt is felfelé módosították. Végül a konszolidáció a költségvetésnek mintegy 150 milliárdjába került, bár ezt sokan indokolatlanul magasnak tartják. Nem tudni, mennyit sikerül visszanyerni a bank rossz kihelyezéseiből. A Medgyessy-kabinet a pénzintézetet százmilliárd forintot meghaladó összegért eladta az Erste Banknak.
Forrás: Népszabadság
