Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy látja: a kormány kommunikációja az elmúlt időszakban inkább a befektetők elbizonytalanodását okozták, a 2004-es államháztartási hiánycél csak egyedi intézkedésekkel (áfavisszautalások és a költségvetési szervek kifizetéseinek lassítása), voltak elérhetők, melyek magyságrendje mintegy 170 milliárd forint.
Az MNB becslései szerint ezek alapján a GDP kb. 0.9%-ának megfelelő lehet az eddigi 5.3%-os ismert deficit túllépése. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi államháztartási hiány még az MNB által feltételezettnél (5.6% GDP-arányosan) is rosszabb lett. (Ez azt jelenti, hogy az államháztartás valós hiánya a múlt év végén elérhette a 6,2 százalékot – a szerk.)
A Monetáris Tanács 2005. január 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. január 25-i hatállyal 9,50 százalékról 50 bázisponttal 9 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.
Az elmúlt hónapokban publikált makrogazdasági adatok alapján a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az infláció szempontjából a múlt év végén kibontakozott, a korábbi várakozásoknál is kedvezőbb tendencia meghatározó marad. Az infláció és a nominális bérek 2004. második félévében megfigyelt alakulása arra utal, hogy csökkent az inflációs várakozások magas szinten maradásának kockázata.
A javuló inflációs kilátások lehetővé teszik az irányadó kamat mérséklését. A magyar gazdaság egyensúlyi helyzete és annak piaci megítélése azonban óvatos kamatpolitikát tesz szükségessé. Bár a nemzetközi befektetői légkör továbbra is kedvező, a hazai pénzügyi piacokon az utóbbi hetekben a bizonytalanság jelei is fellelhetők, amelyekre a Monetáris Tanács döntései meghozatalakor továbbra is figyelemmel lesz.
portfolio.hu, tozsdefórum.hu, MNO
origo.hu
Rokonok és barátnők szólaltak meg a vajtai tragédia után – barátnők szenvedtek balesetet
