Bár a Manchesternek sem a nemzetközi kupákban, sem az angol bajnokságban nem sikerült a csúcsra jutnia, sőt legnagyobb sztárját, a két lábon járó kereskedelmi védjeggyé váló David Beckhamet is a pénzügyi versenyben második helyezett Real Madrid foglalkoztatja már, tartja vezető pozícióját.
Az Old Traffordon telt házak, 70 ezer fizető néző előtt játsszák a meccseket, s a klub termékei is igen jól fogynak. Különösen Wayne Rooney, az angol futball legnagyobb ifjú reménysége nevével feliratozott mez népszerű. S persze akkor még nem beszéltünk a szponzoroktól, a Vodafone-tól és a Nike-tól befolyt jelentős összegekről, illetve a televíziós jogdíjakból, a fogadási üzletből, illetve a Premier League-től és a nemzetközi labdarúgó-szervezetektől befolyó pénzekről.
A sorban a Manchester Unitedet a Real Madrid és az AC Milan követi, de igen jelentős bevételeket szerzett a Chelsea és a Juventus is. A Chelsea előretörése különösen szembetűnő, hiszen a Roman Abramovics orosz olajmágnás által támogatott klub egy év alatt 93,1 millióról 143,7 millió fontra növelte a bevételeit, s ezzel rögtön feljött a negyedik helyre.
A Deloitte tanácsadócég jelentése szerint a Chelsea tartósan ott marad a legnagyobb klubok között, mert a kiváló klubvezetés erre garanciát jelent.
Az angol klubok dominanciája a tízes toplistában szembetűnő, hiszen még ott szerepel a tavalyi bajnok Arsenal és az egykor szebb napokat látott, de még mindig igen népszerű Liverpool is. A Deloitte szakértői arra számítanak, hogy a „pénz ligájában” az Arsenal a jelenlegi hatodik helyről feljebb fogja tornászni magát, s nagy versenyben lesz a Chelsea-vel a londoni elsőségért. Sőt azok után, hogy az Arsenal felépíti egy légitársasággal kötött gigantikus marketingszerződés keretében az Emirate’s stadiont, 2006-2007-re az első három helyet a gazdagsági listán angol klubok foglalják majd el.
A Manchester United mellesleg a 171,5 millió fontos árbevétel mellett 58,3 millió fontos profitra tett szert, s ez az arány a maga nemében szintén rekord.
Dortmund: borús Borussia-kilátások
A totóbotrányba keveredett korrupt játékvezetők után újabb negatív szenzáció rázta meg a német labdarúgást: anyagi csőd előtt áll az egyik legpatinásabb egyesület, a Borussia Dortmund.
A Ruhr-vidék egyik legnépszerűbb klubja (a másik az örök vetélytárs, a gelsenkircheni Schalke 04) minden bizonnyal menedzsereinek mohósága és hozzá nem értése következtében ásta meg saját sírját.
Ennek az lehet a fájó következménye, hogy az egyesület a jövő hónapban esedékes vizsgálat eredményeként nem kapja meg a játékengedélyt a következő évadra, így a BVB 09 (ez a Borussia hivatalos rövidítése) 2005 őszétől kénytelen lesz az amatőr regionális ligában szerepelni.
Mindez elképzelhetetlen rémálomnak hangzott volna a ’90-es évek második felében, amikor a dortmundi csapat egymás után nyerte a bajnoki címeket a Bundesliga első osztályában, diadalmaskodott a Bajnokok Ligájában, és tetejébe még a Világkupát is elhódította (legyőzve a dél-amerikai bajnokot).
Aki látta már a telt házas Westfalenstadiont, aligha tudja elfelejteni: csaknem 80 ezer fanatikus Borussia-szurkoló (köztük 60 ezer bérlettulajdonos!) buzdítja harsányan, fekete-sárga zászlókat, sálakat és transzparenseket lengetve a hazai együttest. Lehet, hogy meglepő, de tény: a Real Madrid és a Barcelona után a Dortmund büszkélkedhet a legnagyobb hazai nézőszámmal, a bérletesek száma pedig nagyobb, mint az AC Milannál vagy az Internazionalénál!
A fanatikus klubhűség áldásos hozadéka az anyagi biztonság. 60 ezer törzsszurkoló odaadó támogatása 60 ezer eladott éves bérletet jelent, ebből a BVB-nek több mint 10 millió euró (2,5 milliárd forint!) biztos bevétele származik. Ehhez jön még az alkalmi jegyeladás a hazai Bundesliga-mérkőzéseken, a nemzetközi kupameccsekből, a tv-jogdíjakból és a stadionreklámokból származó busás bevétel. És akkor még nem szóltunk a szurkolói kegytárgyak (trikók, sapkák, klubzászlók, kulcstartók, naptárak stb.) forgalmazásából befolyó euró-milliókról.
Mindez nem volt elég a BVB vezetőségének, és 1999-ben elhatározta, hogy gazdasági társasággá alakítva a tőzsdére viszi a Borussiát. A 2000 őszén megtörtént lépés 130 millió euróval (33 milliárd forinttal) hizlalta a klubkasszát! A hűséges szurkolók mellett „civil” befektetők is jócskán vásároltak a 11 euró névértéken kibocsátott BVB-részvényből. A bajok azonban éppen ekkor kezdődtek.
A menedzsment képtelen volt okosan befektetni az irdatlan pénzt, ehelyett könnyelmű és elhamarkodott lépésekre szánta rá magát. Több mint 20 millió eurót fizetett ki például a brazil Marcio Amorosóért, aki azonban szeszélyeivel képtelen volt beilleszkedni a csapatba, és hamarosan átadólistára került. A ’90-es évek végén még roppant ütőképes gárda a személycserékkel alaposan szétzilálódott, aminek egyenes következménye volt a sikerek elmaradása. A korábbi eredmények alapján a játékosok szédítő fizetést garantáló szerződéseket köthettek a BVB vezetőségével – ám az ellenértékkel bizony adósok maradtak. A Borussia 1999-től kezdve egyre kevésbé tudott beleszólni a német bajnoki cím sorsába – az emiatt érzett frusztrációt tükrözte egy 2000 tavaszán a Westfalenstadionban lengetett hatalmas transzparens: Scheiss Millionäre – kämpfen sollt ihr! (Rohadt milliomosok – küzdjetek!)
Az eredmények elmaradásának hatása a tőzsdén is megmutatkozott: a BVB részvénye ma alig 2 eurót ér, vagyis bő négy év alatt értékének négyötödét elveszítette – a befektetők futhatnak a pénzük után. A menedzsment által 2000 őszén ígért jelentős árfolyamnyereség álom maradt csupán. Mi több, a klubvezetők – miközben éveken át eltitkolták a súlyosbodó pénzügyi gondokat – kölcsönöket, hiteleket vettek föl, alaptőkét emeltek, évekre előre elzálogosították a jegyeladásból és a tv-jogdíjakból várható bevételeket, majd 2002-ben eladták a Westfalenstadiont is. Ennek következtében a Borussia minden hazai mérkőzésre horribilis összegért kénytelen kibérelni a dortmundi arénát!
Nem csoda, hogy a veszteségek egyre csak növekedtek. A deficit tavaly július és december között 27,2 millió eurót tett ki, s a hírek szerint minden hónapban további 2 millió euróval emelkedik.
Pénzügyi szakértők a koncepció és a megalapozott üzletpolitika hiányában látják a Borussia csődjének okát. Szerintük a tőzsdére vinni csak olyan egyesületet szabad, amely rendszeres szereplője a labdarúgó Bajnokok Ligájának. Igazán sok pénzt ugyanis csak ott lehet keresni, reklámbevételek és tv-közvetítési jogdíjak formájában. A német klubok közül azonban csak a Bayern München nevezhető a BL-sorozat rendszeres szereplőjének – a bajorok azonban nem kívánkoznak a tőzsdére.
Forrás: HVG, BBC, Nemzeti Sport
csapadék
Ennyi volt a hidegfront, ismét kánikula jön
