Ég veled, hús

Idén korán jön a húsvét, így a téltől is hamarább búcsúzunk – legalábbis a farsangokon, karneválokon. A világ két legnagyobb mulatsága, a velencei és a riói már elkezdődött, itthon azonban még jövő hétvégén is karneválozhatunk Gyulán. A busók holnap temetik jelképes koporsójában a telet – ez talán a meleget is meghozza.

Ádám Kata
2005. 02. 07. 14:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.


Ég veled, hús

A karneváli mulatságok ideje a húsvéti böjt előtti időszakra esik. Eredetileg maga a fogalom húshagyó keddet jelölte ( a „carne vale” kifejezés jelentése: „ég veled, hús”. ) A megnevezés azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús fogyott. A carneval szó eredete más nézetek szerint a „carrus navalis”-ra vezethető vissza, ami hajókocsit jelent.
Velencében maszkabál, Rióban szamba


Korán jön idén a húsvét, kurtább a farsangi mulatságok időszaka, korábban tartják a karneválokat is. A velencei karnevál – a világ második legnagyobb mulatsága – már január 28-án elkezdődött, s holnap véget ér. A karneváli hét alatt több mint 300 karneváli program követi egymást; bálok a palotákban, mutatványosok a szigeteken, álarcos mulatságok úton-útfélen. A hölgyek barokk ruhákat, az urak Casanova öltözékét viselik, vagy Arlechino és Pulcinella jelmezébe bújnak. A karnevál hetében megszokottak a diákos csínytevések is. Kevesen tudják: a középkori mulatságok idején az emberek a különféle járványoktól tartva öltöttek maszkot a karneváli sokadalomban – e viselet mára hagyománnyá változott.



A világ legnagyobb táncos forgataga, a riói karnevál szombaton kezdődött. Az ötnapos mulatozás első napján – a hagyományokhoz híven – csak a gyermekek vonultak fel, természetesen szambát járva. A város polgármestere átadta a város kulcsát a karneválkirálynak, aki jelt adott a mulatságra, melyen bárki részt vehet – természetesen táncolva. A brazil metropoliszba közel 800 ezer külföldi turista érkezett, hogy a karnevál táncosaiban gyönyörködjön. Pikáns epizód, hogy idén a kormány 11 millió óvszert osztott szét a forró hangulatú városban.



Vízkereszttől böjtidőig



Magyarországon a középkorban alakult ki a farsang szokása, ami a jelentős német hatás mellett számtalan nép különböző rítusainak emlékét őrzi. A farsang vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Utolsó három napja, „a farsang farka”, a fékevesztett öröm és mulatozás ideje. A magyar kifejezés állítólag a „húshagyókedd, farsang éjszakája” jelentésű német Fastnacht szóból származik. Mások a – szintén bajor-osztrák – vaschang szóból eredeztetik – így nevezték a középkorban a „bolondosan beszélők gyülekezetét”, amelynek tagjai ilyenkor bátran megmondhatták a máskor tilos igazságot, éppen a „bolond beszéd” védőpajzsa alatt. A farsangi jókedv, mulatság eredetileg a tavasz eljövetelén érzett öröm kifejezése. A nagy evésekkel, dús lakomákkal a természetet is hasonló bőségre akarták ösztönözni.



Mohácson temetik a telet



A februári télűző mulatságok között az egyik leghíresebb a mohácsi busójárás: a balkáni eredetű sokácok valószínűleg korábbi hazájukból hozták magukkal e szokást, melynek megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok. Régen a busók tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva varázslatait elvégezze – némi étel-ital adományért. Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás azonban – ha látványosabbá is vált – sokat veszített az eredeti hagyományokból. A busó öltözete viszont a régi maradt: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra női harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett álarc.



A busók farsangolása már csütörtökön megkezdődött, farsangvasárnap – azaz tegnap – egy óriási máglya mellett ünnepeltek, míg ma csoportosan járnak házról házra. Holnap, húshagyókedden eltemetik a farsangot és az idei telet jelképező koporsót Mohácson.



Reneszánsz karnevál Gyulán



Reneszánsz karneváli forgatagra várja Gyula a mulatni vágyókat február 11. és 13. között. A progamsorozatot hagyományteremtőnek szánja a város – első ízben ugyanis tavaly rendeztek hasonlót. A karnevál célja a szervezők szerint az, hogy vidám köntösben mutassák be a reneszánsz kor kultúráját, történelmét; kulisszaként az idén megnyíló, 600 éves gyulai vár szolgál. Továbbá be szeretnék mutatni a nemzetiségek farsangi hagyományait is. A gyulai karnevál egyébként a Balassi-év nyitánya lesz.



A karneválon középkori vásár, farsangi felvonulás, ökörsütés, fáklyafényes reneszánsz mulatság, reneszánsz ételek várják a nagyközönséget. A gyermekeknek külön programokat – többek közt felvonulást is – szerveznek, míg a felnőttek középkori játékokban, lovagi tornán, reneszánsz bálon vehetnek részt.



(Híradó, Magyar Rádió, Hír Televízió, gyulaikarneval.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.