Burány Sándor a szocialista előterjesztők nevében kijelentette: nem kell félni a múlt bevallásától, hiszen a javaslat minden eddiginél messzebb megy a nyilvánosság megteremtésében, és véget vet annak a törvénytelen gyakorlatnak, hogy különféle érdekek alapján derül ki váratlanul egyes emberekről a múltjuk. A javaslat szerint az interneten bárki számára hozzáférhetővé válna az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kezelt összes irat. Ennek érdekében a szocialisták az alkotmányba is belefoglalnák, hogy az előző rendszer állambiztonsági szolgálataival együttműködő, vagy ott alkalmazott személyek adatai nyilvánosak. Kivételt egyedül a magánéletre vonatkozó adatok jelentenek, valamint azoknak a neve, akiket a békés átmenet során a demokratikus Magyar Köztársaság szolgálatai átvettek. – Mi szocialisták le akarjuk zárni a rendszerváltást. Azt akarjuk, hogy a politikusok, az értelmiség általában, a közélet elitje a jelen és a jövő problémáival foglalkozzon – mondta.
Reagálásában Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke leszögezte, hogy az iratok egy jelentős részének digitalizációja nem lehetséges a jelenlegi technikai feltételek mellett. Nem beszélve arról, hogy az információk összefüggenek, tehát valószínű, hogy emberek tömege fog úgy gyanúba keveredni, hogy nem lesz módja megvédeni magát. Ezért a törvény azontúl, hogy erkölcstelen, politikai célját nem éri el, a jogállami normáknak nem felel meg, és nem is végrehajtható. Kövér szerint a teljes nyilvánosság alkotmányosan nem oldható meg, ráadásul diplomaták vagy a bűnözés elleni küzdelem résztvevői is veszélybe kerülnének, tehát a javaslat ellentétes az államérdekekkel. A bulvársajtóban váratlanul felbukkanó iratokat valamikor kilopták a titkosszolgálatoktól, így ezt a jelenséget a törvény nem szüntetné meg.
– Nem a múltjuk miatt esetleg évtizedek óta szenvedő, szerencsétlen beszervezett ügynökök adatait kell kiteregetni, hanem azokról kell beszélni, akik „az egész mocskos rendszert működtették, és ma is jelen vannak a szocialistáknál” – közölte az ellenzéki politikus. A nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke szerint a tárgyalt javaslattal valójában az a cél, hogy majd a Fideszt vádolhassák, ha nem születik meg az alkotmánynak is megfelelő törvény.
Demeter Ervin, az Orbán-kormány volt titokminisztere hangsúlyozta: el kell távolítani a közhatalom gyakorlásából azokat is, akik a korábbi rendszer titkosszolgálatának irányítói vagy működésének haszonélvezői voltak.
A szabad demokraták elutasítják az alkotmánymódosítást, és még mindig sokallják a nemzetbiztonsági szolgálat lehetőségét arra, hogy visszatartson iratokat. Hangsúlyozzák továbbá az áldozatok védelmének fontosságát.
Az MDF szerint elsősorban a közszereplőknek kell elszámolniuk múltjukkal, az alkotmányt nem helyes alapjogok szűkítése érdekében módosítani, a törvényjavaslatot pedig a kormánynak kellett volna benyújtania.
Mintegy 35 folyóméternyi 1980-1990 között keletkezett iratot adott át a Belügyminisztérium az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Az intézmény főigazgatója az InfoRádióban elmondta: a dokumentumok titkosítását feloldották, így azok kutathatók. Gyarmati György közölte: az iratátadást törvény szabályozza. Ezek alapján a volt III-as főcsoportfőnökségnek a Belügyminisztériumban és a később abból kivált szolgálatoknál lévő 1945-1990 között keletkezett iratait veszi át a levéltár. Hozzátette: a mintegy háromszázezer oldalt mintegy három év alatt dolgozzák fel. Gyarmati György azt nem tudta megmondani, hogy a dokumentumok tartalmaznak-e közéleti személyiségekről szóló információkat.
Az Országgyűlés tegnap tárgysorozatba vette azt a Fideszes javaslatot, amely megismerhetővé tenné az 1990 előtt, a III-as főcsoportfőnökségen kívül keletkezett titkos iratokat is. Az előterjesztők szándéka szerint így kutathatóvá válnának a pártállami államigazgatásban, a minisztertanácsnál, a minisztériumokban és a pártközpontban keletkezett titkos dokumentumok is.
A Parlament napirend előtti felszólalásában az SZDSZ-es Gusztos Péter kifogásolta, hogy a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az azonos nemű élettársak egymás örökösei lehessenek. Szerinte az élettársi kapcsolatban élő embereket azonos jogok kell, hogy megillessék. – Az új Polgári törvénykönyv valószínűleg engedélyezi majd, hogy a melegek regisztrált élettársi kapcsolatra lépjenek – válaszolt Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára.
Forrás: Magyar Rádió, Info Rádió
origo.hu
Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre
