Káosz fenyegeti a berlini szövetségi kormányt

Kevés ok szól amellett, hogy az északrajna-vesztfáliai miniszterelnöknek sikerülne az általa amúgy sem szeretett koalíciót Gerhard Schröder kedvéért megmenteni. A tartományi SPD szenved a koalíciós partnere miatt, s ha a választások után a nagykoalíció mentheti meg, akkor azt gondolkodás nélkül meg fogja tenni – írja a Der Spiegel.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Claus Christian Malzahn A pillangó szárnycsapása című írásában mutatja be a berlini szövetségi kormány számára katasztrofális eredménnyel végződő március17-e várható következményeit. A káoszkutatás egyik tétele szerint a pillangó egy szárnycsapása megfelelő időjárási feltételek mellett akár egy orkánt is kiválthat. E bölcsességet a kieli tartományi gyűlés bejárata elé kellene vésni, azzal a kiegészítéssel, hogy 2005. március 17.

Egy hasonlóan drámai márciusi napot legutóbb 1990-ben produkált a német politikai élet, amikor az NDK-ban az utolsó választásokat megrendezték. 1990. március 18-án a polgári erők „Szövetség Németországért” csoportosulásának meglepő győzelme egyet jelentett a szocializmus leváltásával. Amíg 1990. március 18-a az NDK végét jelentette, addig 2005. március 17-e szövetségi szinten a vörös-zöld koalíció utolsó fejezetének első napja lehet.

Az első a schleswig-holsteini szociáldemokrata miniszterelnökasszony tragédiája. Négyszer rohant Heide Simonis – nyilvánvalóan a párt legmagasabb vezetőinek bíztatásával – a falnak. Méltóbb módot is választhatott volna a távozására, mint most, hogy „Pattex-Heideként” küldjék nyugdíjba. Ami jelezte egyrészt a miniszterelnökasszony hihetetlen becsvágyát, valamint azt, hogy a kancellári hivatalnak és a pártközpontnak mekkora szüksége volt a kieli sikerre.

A vörös-zöld koalíció második vereségét a vízum-manipulációkat vizsgáló parlamenti albizottságban volt kénytelen elkönyvelni, ahol egy tanúként meghallgatott bíró tények elködösítésével és ideológiailag motivált hivatali gyakorlattal vádolta meg a szövetségi kormányt. Joschka Fischers fellépése a Bundestagban némileg az istenek alkonyára hasonlított, ahol a éppen egy politikai titán megsebezhető halandóvá alakult vissza. A külügyminiszter elleni vádak vízum-ügyben így is nyomasztóak, s azt a zöldek tudják, Fischer eddig élvezett szimpátia pontjai nélkül, szövetségi szinten végük van. A zöldeknek újra kell magukat definiálniuk, vagy végük. Eddig a vazallusok fogadkoznak, hogy nem létezik B terv, azaz a Fischer nélküli időkre vonatkozó stratégia. Azonban kérdéses, hogy ez a kijelentés március 17-e után is érvényes.

A harmadik eseményt az jelentette, hogy a médiában a Németország megmentésére összetrombitált Schröder-Merkel és Stoiber találkozót is beárnyékolta a kieli dráma. Az ellenzék és a kormány számára is meghatározó volt, hogyan vonulnak a húsvéti szünetre a felek, felemelt fejjel, vagy vert seregként. Hiszen a mostani alakításuknak döntő következményei lehetnek az északrajna-vesztfáliai tartományi választásokra és ezzel a szövetségi kormányra is. Csütörtökön a szövetségi kormány utolsó előtti vörös-zöld koalíciós kormányt is elveszítette. Ma már több SPD-PDS tartományi kormány ( Mecklenburg-Előpomeránia és Berlin) van az országban, mint SPD zöld koalíció, ami német-német történelem egyik legtragikusabb vicce.

Kevés ok szól amellett, hogy az északrajna-vesztfáliai miniszterelnöknek sikerülne az általa amúgy sem szeretett koalíciót Gerhard Schröder kedvéért megmenteni. Ez ellen szól a politikai hangulat a legnagyobb lélekszámú tartományban, másrészt a miniszterelnök, Peer Steinbrücknek a zöldekkel szembeni személyes ellenszenve. A tartományi SPD szenved a koalíciós partnere miatt, s ha a választások után a nagykoalíció mentheti meg, akkor azt gondolkodás nélkül meg fogja tenni.

Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)

A berlini napilap Elítélem viselkedésemet címmel közli Heinz Buschkowsky szociáldemokrata párti berlin-neuköllni, kerületi polgármester magyarázkodását. Az SPD politikus kanosszát volt kénytelen járni, a zöldek és posztkommunista PDS képviselőcsoportjánál, miután interjút adott a radikális jobboldaliként számon tartott „Junge Freihet” című hetilapnak. Az ominózus interjúban Buschkowsky a „jó emberek maffiáját” tette felelőssé, amiért nem sikerült a külföldiek integrációja. „Sajnálatos módon, a nyolcvanas években, amikor a „külföldiek megbízottja” posztot létrehozták hajlottak arra, hogy ezekre a státusokra szociálromantikus multi-kulti álmodozókat alkalmazzanak” nyilatkozta a polgármester.