A szakértő ugyanakkor úgy véli, a 2006-os választási évben a kormány nem kezd olyan költekezésbe, mint elődje a 2002-es népszavazás előtt.
A költekezési hajlam mellett további problémát jelent, hogy a régió országai közül Magyarországon folyik be a legkevesebb adó a költségvetésbe, ráadásul az adórendszer és a büdzsé reformja lassabban halad, mint a térség más országaiban. A jelek szerint a magyar kormányok politikai tőkéje vagy parlamenti többsége nem elég nagy ahhoz, hogy megvalósítsák a komolyabb változásokkal járó döntéseket – tette hozzá Dwyfor Evans, aki szerint ezzel magyarázható, hogy a takarékossági intézkedések bevezetése sokkal inkább a parlamenti ciklusoktól függ, mint attól, hogy a forint árfolyama milyen döntéseket indokolna.
A szakember egyúttal közölte, hogy a kormánynál kedvezőbb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megítélése, bár a jegybank kiszámíthatóságát rontja, hogy időnként kettős célt követ: hol a forint árfolyamára, hol az inflációra koncentrál. Mindazonáltal a 2003-as bizalmi válság óta az idei lehet az első év, amikor az MNB inflációs célja teljesülhet, de ez is csak a legutóbbi inflációs adat megjelenése után vált biztossá. Evans szerint az év végére az alapkamat 7, a reálkamatláb pedig 3 százalékra süllyed.
A jövő azonban továbbra is kérdéses, az idén ugyanis az infláció csökkenését a kedvező bázishatás és az uniós csatlakozás miatti kialakult kiskereskedelmi árverseny segítette, ám a 2006-os cél esetében kockázatot jelent az olajársokk és a választásokat megelőző reálbér-emelkedés. (napi.hu)
origo.hu
KRESZ-teszt: Ön tudja, ki halad át először a kereszteződésben?
