A Bieler Tagblatt (bielertagblatt.ch) svájci napilap az unió keleti bővítésének első évfordulója alkalmából a „szegény rokonok mérlegkészítéséről” tudósít. A cikk szerint igazán rossz kedvet csak egy államfő terjeszt az új tagállamokban: a cseh elnök, Václav Klaus úgy fogalmazott az évforduló kapcsán: „május 1-jén nincs mit ünnepelnünk”. Klaus óvta nemzetét attól, hogy úgy feloldvadjon a „brüsszeli kávéban, mintha cukor lenne”. – Az elnök néha túlzásokba esik – ismerte el Hynek Fajmon, aki Klaus Demokratikus Polgári Pártja képviseletében ül az Európa Parlamentben. Fajmon abban látja a feladatát, hogy Brüsszelben az uniós tagság negatív következményei ellen harcoljon, például az EU cukorreformja ellen, mely hátrányosan érinti a cseh parasztokat.
Azt a tényt, hogy a régi uniós tagok a személyek szabad áramlását és az agrárszubvenciók egyenlőségét nem garantálják teljesen, az EU-szkeptikus Fajmon elfogadhatatlan diszkriminációnak nevezte. A cseh EP-képviselő egyúttal támogatta a Franciaországban szintén hevesen vitatott a szolgáltatások szabad áramlását biztosító irányelvet. Fajmon azt sem titkolja, hogy abban bízik: az alkotmányt a franciák többsége május 29-én elutasítja.
Inkább a pozitív oldalt hangsúlyozta Bronislaw Geremek, egykori lengyel külügyminiszter, a lengyel liberálisok nagy öregje az Európa Parlamentben. – Az első uniós év gazdasági és emberi értelemben is sikeres volt a lengyeleknek: az Európán belüli csere minden tekintetben intenzívebbé vált – mondta. A 2004-es EP voksoláskor a választásra jogosultak alig ötöde járult az urnák elé, amit Geremek a lengyelek általános politikával és politikusokkal szembeni bizalmatlanságával magyarázott. Hozzátette: ugyanakkor létezik egyfajta keserűség, mivel a régi EU tagállamok szegény rokonokként kezelik az új tagállamokat. Például akkor, amikor a lengyel fűtés- és vízvezeték-szerelőt Franciaországban az uniós alkotmány ellenfelei mint a francia munkahelyekre leselkedő veszélyt jelenítik meg. Eközben nem szabad elfelejteni, hogy Franciaország gazdaságilag igen komolyan profitált az uniós bővítésből – nyilatkozta Geremek, hozzáfűzve: újra és újra emlékeztetni kell az Európa újraegyesüléséből származó békeosztalékra, többek között a hidegháború vége óta megtakarított katonai kiadásokra.
A Die Presse (diepresse.com) konzervatív osztrák napilap Nyertesek és vesztesek címen vonta meg az unió keleti kibővítésének egyesztendős mérlegét. Miközben az exportra termelő ágazatok a kereskedelmi korlátok leomlásából profitáltak, addig a magyar gazdáknál fájdalmas a kijózanodás – írták.
A cikk szerint pontosan az a csoport, amelyik a leginkább szkeptikusan figyelte az uniós csatlakozást, az számít a tagság legnagyobb nyertesének – a lengyel gazdálkodók. Köztük nőtt leginkább a tagság támogatóinak aránya, egy éven belül 20-ról 63 százalékra emelkedett. Nem csak a közvetlen támogatások és a modernizációra szánt extra pénzek miatt ítélik meg a lengyelek sokkal kedvezőbben a sokáig elátkozott uniót. A szubvencionált termékekre iránt növekvő külföldi kereslet is érzékelhetően megemelte a gazdák értékesítési árait.
Magyarországon viszont – írják – az 1,2 milliósra becsült gazdatársadalom számít az uniós csatlakozás legnagyobb vesztesének. Ez azonban elsődlegesen nem az EU-nak, hanem a budapesti kormánynak róható fel, amelyik egyszerűen elmulasztotta a magyar mezőgazdaságot felkészíteni az uniós csatlakozásra. Márciusban gazdák ezrei tiltakoztak, mert nem kapták meg időben az uniós mezőgazdasági támogatásokat. Mindeddig a magyar mezőgazdaság képtelen volt az uniós feltételekhez alkalmazkodni – áll a cikkben.
Breuer Péter: „Több ősömet is bedobták a Dunába, ez még viccnek is rossz”