Dzurinda nem fogadja Gyurcsányt

Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő egyelőre nem tartja időszerűnek magyar kollégájával, Gyurcsány Ferenccel tervezett találkozóját. Ennek egyik feltételezett oka Bársony András magyar külügyi államtitkárnak a közelmúltban tett nyilatkozata, amely szerint a Benes-dekrétumok ügye politikai értelemben még nincs lezárva a két ország között.

A Benes-dekrétumok kérdése annak kapcsán került ismét napirendre Szlovákiában, hogy a dekrétumokat megelőző úgynevezett kassai kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján, április 5-én a Magyar Koalíció Pártja és más országos társadalmi szervezetek nyilatkozatban fejezték ki igényüket a szlovákiai magyarság erkölcsi és egyszeri anyagi kárpótlására a II. világháború utáni jogfosztottság éveiért.

A szlovákiai magyar közösség életében súlyos történelmi traumát okozó, egyes rendelkezésben máig ható dokumentumok aláírásának 60. évfordulóján a révkomáromi rendezvény résztvevői nyilatkozatban rögzítették, hogy Szlovákia demokratikusan választott rendszerváltás utáni parlamentje már évekkel ezelőtt fejet hajtott a zsidók és a németek kárpótlása előtt, a magyaroknak azonban még adós ezzel, „ezért minimumként ragaszkodunk a szlovákiai magyar nemzeti közösség jelképes, egyszeri kárpótlásához”. Megnyilatkozásukban a „kölcsönös megkövetés„ intézményét vetették föl, azonban hozzátették: ha kiderülne, hogy Magyarországnak is lenne miért megkövetnie a szlovákokat, akkor tegye meg.

Emlékezetes: a magyar kormány – alig pár hónappal a gyászos végkifejletű december 5-i népszavazás után – újabb arculcsapást intézett a határon túli magyarság ellen: döntése értelmében bojkottálta, hogy a dekrétumok ügye – a szlovákiai magyarok elleni máig kiható benesi diszkrimináció kapcsán – az ENSZ emberi jogi bizottsága elé kerüljön. Az Európai Unió februárban jutott arra a megállapításra, hogy az ENSZ emberi jogi bizottsága nem megfelelő fórum a Benes-dekrétumok ügyének megtárgyalására. Az uniós szolidaritás elvével takaródzva a magyar kormány akkor készségesen elfogadta a döntést és egyetértett azzal, hogy egy tagállamot érintő ügynek az unión belül van az elsődleges fóruma.

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség akkor értetlenségének adott hangot a Gyurcsány-kormány hozzáállásával kapcsolatban, s kezdeményezte: változtassanak a magyar érdekeket súlyosan sértő álláspontjukon és támogassák az ENSZ emberi és kisebbségi jogokkal foglalkozó bizottsága előtt fekvő indítványt, amely a kérdés napirendre tűzését célozza az ENSZ magasabb fórumain. A Benes-dekrétumok továbbélése azonban nemcsak a felvidéki magyarok megaláztatásának utólagos legitimálása, de szöges ellentétben áll az újraegyesült Európa szellemével is – fogalmazott az ellenzéki párt akkori közleményében.

(fideszfrakcio.hu, Magyar Rádió, MNO)