KSH: növekvő államháztartási és költségvetési hiány

50 milliárd forinttal nőtt az első negyedévben az áht. a tavalyi tárgyidőszakhoz mérten. A központi költségvetés hiánya 8 milliárddal volt nagyobb a tavalyinál. Mérséklődött az ipari termelés volumene, nőtt a munkanélküliség, a külkereskedelmi árak csökkentek, romlott a cserearány – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből.

MNO
2005. 04. 27. 9:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint – az első negyedévben 485 milliárd forint, vagyis az egy évvel korábbinál 50 milliárd forinttal nagyobb volt. A központi költségvetés 373 milliárd forintos hiánya január–márciusban 8 milliárddal volt nagyobb a tavalyinál – írja a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése.

Februárban az export és az import forintértéke, valamint a külkereskedelmi mérleg hiánya lényegében változatlan maradt 2004 februárjához viszonyítva. A Magyar Nemzeti Bank nemrég nyilvánosságra hozott adatai szerint a folyó mérleg hiánya 2004-ben 7,1 milliárd eurót tett ki, 760 millió euróval többet az előző évinél. A tőkemérleg egyenlege a 2003. évi 32 milliós passzívummal szemben 2004-ben 318 millió eurós aktívumot mutatott. December végén a nemzetgazdaság nettó külföldi adósságállománya 25,4 milliárd euróra rúgott, ami 4,1 milliárddal több az egy évvel korábbinál.

A statisztikai adtok szerint tovább mérséklődött az év első két hónapjában az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme, míg az építőipar termelése és a mezőgazdasági termékek értékesítése dinamikusan emelkedett. A kivitel értéke valamivel kevésbé nőtt, mint a behozatalé. A külkereskedelmi árak januárban csökkentek, a cserearány – főleg a kőolaj világpiaci áralakulásával összefüggésben – romlott.

A január–februári adatok szerint idén az előző év azonos időszakához képest az ipari és az építőipari termelői árak kevésbé nőttek, mint tavaly. Az ipar belföldi értékesítési árai azonban mintegy 10 százalékkal, a tavalyinál gyorsabban növekedtek. A mezőgazdasági termékek felvásárlásában az élő állatok és állati termékek termelői árai – a tavalyi csökkenés után – idén jelentősen emelkedtek. A növényi termékek esetében fordított volt a tendencia: áraik, amelyek tavaly egyharmadukkal nőttek, idén 30 százalékkal csökkentek.

Az előző év azonos hónapjához viszonyítva a fogyasztói árak a februári 3,2 százalék után márciusban 3,5 százalékkal nőttek. A legnagyobb mértékben (6,4 százalékkal) a háztartási energia árai emelkedtek, míg a tartós fogyasztási cikkek 1,4 százalékkal olcsóbbak voltak, mint egy évvel korábban. 2005 I. negyedévében a fogyasztói árak 3,6 százalékkal – 2004 azonos időszakában 6,8 százalékkal – emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A foglalkoztatottak száma a 2004. december–2005. februári időszakban lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliek száma egy év alatt 15,2 százalékkal, a munkanélküliségi ráta pedig 6,0 százalékról 6,9 százalékra emelkedett. A fiatalok (15–24 évesek) munkanélküliségi rátája az előző év azonos időszaki 13 százalékról 19 százalékra nőtt.

Az elmúlt év egészében – miközben a reálkeresetek 1 százalékkal mérséklődtek – a nyugdíjak reálértéke csaknem 4 százalékkal emelkedett. A központi költségvetésből folyósított családi támogatások és szociális juttatások reálértéke csökkent – írja a KSH.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.