Németh Zsolt szerint Magyarország teljesített mindent, amiről Romániával a rendszerváltáskor megállapodott, támogatja az ország uniós törekvéseit, Románia viszont változatlanul adós a magyarság jogi és másféle esélyegyenlőségének megteremtésével.
A külügyi bizottság fideszes elnöke az erdélyi Krónika című újságnak adott interjújában hangsúlyozta: a magyar nemzeti érdekkel összhangban áll, hogy az Európai Unió járuljon hozzá Románia stabilizálásához, fejlődéséhez, hiszen a csatlakozással a másfél milliós romániai magyar közösség nagy lépést tehet a magyar–magyar nemzeti újraegyesülés irányába. – A magyar politika legszélesebb spektruma Románia integrációjának támogatásával elvégezte munkáját. Bukarest ígéreteit illetően viszont számos fenntartás fogalmazódik meg, hiszen még nem jött létre az önkormányzatiság és az autonómia intézménye, ami az erdélyi magyarság legfontosabb stratégiai célkitűzése. Ezért e tekintetben elvárjuk a román féltől a megfelelő intézkedések meghozatalát – mondta a politikus, figyelmeztetve Romániát az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának tényleges megvalósítására.
A fideszes képviselő elmondta: amikor pártja Románia csatlakozásának támogatása mellett megfogalmazta fenntartásait is, figyelembe vette a romániai magyar politikai szervezetek és az erdélyi magyar egyházak véleményét, az utóbbiaknál például a felekezeti diszkriminációt is. – Fontosnak tartottuk kifejezni észrevételeinket a korrupció elleni romániai intézkedésekről, a verespataki bánya ügyéről, és úgy ítéljük meg, hogy Romániának fel kell számolnia a helyhatósági és parlamenti választójogi törvény diszkriminatív jellegét is – jelentette ki Német Zsolt. Hozzátette: a magyar–román kapcsolatok fejlődése szempontjából az észak-erdélyi autópálya megépítése kiemelten fontos, hiszen Magyarország az M30-as autópályával már Debrecennél tart, így néhány tíz kilométer és eléri az Ártánd–Bors határátkelőt. Ha a sztráda segítségével a magyar tőke, az áru- és személyforgalom Marosvásárhelyen keresztül eljut a Kárpátokon túli területekig, akkor nem csupán a magyarok lakta, hanem az óromániai területek is feltárulnak a magyar gazdaság számára.

„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított