A tervek szerint az őrző-védők és a sportolók után a következő hónapban a művészek és az újságírók munka- vagy vállalkozási jogviszonyával kapcsolatos problémára is érdemi választ adó javaslatot dolgoz ki a kormány. A kabinet közelmúltban bejelentett szándéka szerint tehát a színlelt szerződések átminősítésére vonatkozó, június 30-ig tartó moratóriumot nem hosszabbítják meg, hanem e szerződések sorsát végleg eldöntő szabályozást alkotnak. Ezt – a költségvetési vonatkozások miatt – a Pénzügyminisztériumban dolgozzák ki, a munkaügyi tárca javaslatait is figyelembe véve. A szaktárca szóvivője szerint eddig nem született olyan javaslat, ami az érdemi megoldás alapjául szolgálhatott volna, így most új lehetőségeket vizsgálnak. Az érintett társaságok, illetve munkáltatók, valamint vállalkozók, illetve munkavállalók legfeljebb a sötétben tapogatózhatnak a következő hetekben, miközben már csak két hónap áll rendelkezésre az érintett szerződések büntetlen átminősítésére. A munkaügyi tárca tájékoztatása szerint az őrző-védőkkel és sportolókkal együtt 50 ezerre becsülhető az érintett kényszervállalkozók száma.
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint sokéves gyakorlat ugyan egyes szakmákban vállalkozói szerződéssel foglalkoztatni a munkavállalókat, azt azonban figyelembe kell venni a szabályozás megalkotása során, hogy nem minden egyszemélyes vállalkozás által kötött szerződés takar munkaviszonyt. A szakértő úgy véli, rendkívül átgondolt szabályozási javaslatot kell letenni az asztalra ahhoz, hogy csak azokat a vállalkozói szerződéseket legyenek kénytelenek munkaszerződéssé minősíteni, amelyek valóban csupán költségcsökkentési célzattal jöttek létre.
Ennek megállapításához a szerződés tartalmi elemein kívül számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, mint például azt, hogy mi szerepel a vállalkozóként dolgozó művész vagy újságíró névjegykártyáján, vagy kinek az eszközein történik a munkavégzés. Vannak emellett olyan pozíciók, ahol nem tipikus a vállalkozói megbízás, így például ellenőrző-döntéshozói feladatoknál gyanúsak lehetnek a megbízási szerződések. A jogi jellemzők között munkaviszonyról árulkodó jel lehet a szabadságolásra, a személyes munkavégzésre vagy a havi fixre való utalás. A vállalkozói jogviszonynál a szerződésben egyáltalán nem (esetleg helyettesítés megjelölésével) szerepel biztosított szabadság, de a feladatot ellátó személy nevét sem jelölik meg általában. A díjazás pedig jellemzően teljesítményhez kötött, hiszen a megbízott vállalkozó is kockázatviselő fél.
Arról, hogy az adóhatóság a színlelt szerződések vizsgálatakor mennyire körültekintően jár majd el, egyelőre nem sokat tudni, erre vonatkozó iránymutatás ugyanis nem létezik – tette hozzá Erdős. Amennyiben valóban tömegesen indulnak ilyen vizsgálatok, egy kellően részletező és pontos iránymutatás híján szaporodhatnak a fellebbezések a határozatok ellen, ugyanis jogi képzettség nélkül nemigen lehet megítélni egy szerződés érdemi jellegét.
Az pedig csak további bizonytalansági tényező az érintett társaságok és vállalkozók számára, hogy a moratórium meghosszabításáról, illetve a probléma érdemi megoldásáról éppen a végső határidő előtt egy hónappal dönt a kormány. Azok a társaságok, amelyek az átminősítés mellett döntenének, most valószínűleg inkább kivárnak, hátha kedvezőbb lehetőséggel áll elő a kabinet. Ha ez nem így lesz, a jogszabály – várhatóan júniusi – elfogadásától számítva rendkívül rövid idő marad a szerződések átminősítésére. A szakértő azonban hozzáteszi, hogy a kormányzat a két évre nyúlt moratórium megadásával voltaképpen már eddig is bőséges időt adott a szóban forgó jogviszonyok tisztázására.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) humánpolitikai munkabizottságának, valamint az írott és az elektronikus sajtó képviselőinek álláspontja szerint alapvetően arra kell törekedni, hogy kiszámítható, egységes joggyakorlat alakuljon ki. Ennek fényében három irányban kellene lépni – véli Nemes Péter, az Axel Springer Magyarország humánpolitikai menedzsere. Egyrészt differenciáltabbá kellene tenni a munkajogviszonyt a munkaviszonyok tekintetében, másrészt kritériumkatalógust kellene kialakítani, amelynek segítségével a jogbiztonság érdekében a sajtó területén egyértelműbben meg lehetne határozni azokat a körüményeket, tevékenységeket, amelyek esetén vállalkozásszerűen végezhető egy adott szolgáltatás, valamint a munkaviszonyok sajátosságait figyelembe vevő új jogviszonyt kellene kidolgozni. Ezekre azért is égető szükség van, mert ma már bizonyos tevékenységeknél nem határolhatók el egyértelműen egymástól a munkavégzés polgári jogi és munkajogi elemei.
Forrás: Napi Gazdaság
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
