Nem szükséges alkotmányértelmezés a köztársaságielnök-választás rendelkezéseinek ügyében, az államfőválasztás szabályainak értelmezését nem kezdeményezik az Alkotmánybíróságnál – határozott kedden az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. A testület a Magyar Demokrata Fórum kezdeményezésére foglalkozott e kérdéssel, a kisebbik ellenzéki párt ugyanis korábban aggályosnak vélte az államfőválasztással kapcsolatos rendelkezéseket, melyel kapcsolatban azt is fölvetette, hogy az Alkotmánybírósághoz kellene fordulni.
A bizottság egyértelműnek tartja, hogy a harmadik fordulóban akkor is megválasztható az államfő, ha a parlament nem határozatképes. Ha ez a forduló is döntésképtelennek bizonyul, akkor a teljes választási procedúra megismételhető. Ezen túlmenően az sem igényel alkotmányértelmezést, hogy a házelnök jogosult-e az államfő helyettesítésére, mivel egy korábbi alkotmánybírósági határozat kimondja, erre az alaptörvény nem ad felhatalmazást.
Nincs itt semmiféle ellentmondás, a párt álláspontja nem változott a köztársaságielnök-jelölés szabályrendszerét illetően – nyilatkozta az MNO megkeresésére Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. Hozzátette: az SZDSZ korábban sem alkotmányértelmezést, hanem a helyzet értelmezését szorgalmazta. Véleménye szerint a házbizottságnak kellene néznie azt, hogy az egyes lehetséges forgatókönyvek miként valósulnának meg. A helyzet nem egyértelmű és nem az alkotmány – mondta Horn Gábor, aki hozzátette: a házbizottság kedden foglalkozik majd a kérdéssel.
Fodor Gábor, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának egyik alelnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, valóban van egyfajta zavar az SZDSZ-en belül e kérdéssel kapcsolatban: s ez lehetett az oka annak, hogy ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot.
Az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén négypárti egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy a köztársaságielnök-választáshoz nem szükséges az alkotmányértelmezés, mivel az egyértelmű ebben az ügyben – mondta Fodor Gábor, a testület SZDSZ-es alelnöke. Hozzátette: az alkotmány megalkotásakor nem véletlenül került be az a pont, amely kimondja, a harmadik fordulóban az államfőt akkor is megválaszthatják, ha a parlament határozatképtelen lenne. A jogalkotás akkor tudatos volt, s azt tartotta szem előtt, hogy mindenképpen legyen köztársasági elnök. Arra a kérdésre, hogy ez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy szélsőséges esetben akár egy parlamenti képviselő is megválaszthatja a Magyar Köztársaság elnökét Fodor Gábor úgy fogalmazott: erre még nem volt példa a hazai gyakorlatban. Amennyiben pedig a harmadik forduló sem hoz eredményt, az egész procedúrát – mind a három fordulót beleértve – meg kell ismételni – tette hozzá.
Összességében elmondható, hogy egy négypárti konszenzus van kibontakozóban a kérdéssel kapcsolatban, az alapvető kérdésekben az MDF – amely korábban még azt javasolta, hogy alkotmánybírósághoz kell fordulni az államfőválasztás szabályozásának bizonyos, tisztázatlan kérdéséi miatt – is egyet tudott érteni a többiekkel – mondta el Fodor Gábor.
Vastagh Pál, a testüleg elnöke az MNO megkeresésére úgy nyilatkozott: az alkotmányügyi bizottság hárompárti egyetertéssel nem adott helyet az MDF felvetésének, miszerint Alkotmánybírósághoz kell fordulni az államfőválasztás szabályainak újraértelmezését. A biztottság úgy véli, az elnökválasztás levezethető az alkotmányból, s a rendszer háromszor már vizsgázott e kérdésben.
Emlékezetes: Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke korábban még arról beszélt, hogy az SZDSZ jogértelmezést kér az államfőválasztás ügyében, mivel véleménye szerint az alkotmány nem mondja ki, hogy sikertelen államfőválasztás esetén a posztot ideiglenesen az Országgyűlés elnöke tölti be. A pártelnök kijelentette: „Az már többször bebizonyosodott, hogy az alkotmány éles helyzetekben„ nem ad mindig megfelelő tájékoztatást. Ezért az SZDSZ az Országgyűlés alkotmányügyi és ügyrendi bizottságától kér jogértelmezést.
A Magyar Köztársaság alkotmánya szerint a köztársasági elnök megválasztásához az Országgyűlés minden (386) képviselőjének abszolút, azaz kétharmados többségére van szükség első nekifutásra. Ha ez nem jön össze, akkor meg kell ismételni a szavazást, ugyanezekkel a szabályokkal. Amennyiben ismét sikertelen a voksolás, és egy jelölt sem kapja meg a kétharmados többséget, akkor harmadik fordulót kell tartani. Ebben már csak – az előző fordulóban a két legtöbb szavazatot elnyert jelöltre lehet szavazni, akik közül a „megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a szavazatok többségét elnyerte” – mondja ki az alkotmány.
