Gyurcsány mutyiország helyett kis Németországot akar

A 100 lépés a leginkább polgári program az elmúlt tizenöt évben – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Magyar Rádióban. – Nem mutyiország ez, hanem polgári Magyarország. Egy kis Németország. Egy kis Svédország – mondta a kormányfő, aki szerint a feketegazdaság felszámolása évekig eltarthat, az egyéni járuléknyilvántartási rendszer viszont már január elsejére feláll majd.

Gyurcsány Ferenc szerint a 100 lépés a leginkább polgári program az elmúlt tizenöt évben. A Magyar Rádióban tegnap este felvett – és ma este sugárzott – beszélgetésben az érettségi botrányról még nem esett szó; a műsor témája a 100 lépés volt. – A program arról szól, hogy polgári viszonyokat teremtünk-e – ezek a polgári viszonyok azt jelentik, hogy betartjuk a közös normáinkat, és büszke vagyok arra, hogy egy országnak adófizető polgára vagyok, hogy gondoskodom önmagamról, fizetem a járulékokat, és hogy nem összekacsintós ország ez, nem mutyiország ez, hanem polgári Magyarország. Egy kis Németország. Egy kis Svédország – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. – A 100 lépés több mint reform. Egy kultúra, egy magatartásmódnak, egy szabad polgári világnak, az ehhez kötődő eszményeknek a vállalása, az abban való hit – tette hozzá.

A Magyar Rádióban a miniszterelnök beszélt arról is: a fekete- és szürkegazdaság felszámolása évekig tarthat. – Ez egy nagyon hosszú, sok évig tartó folyamat, és sokkal inkább a meggyőzésen és az érdekviszonyok tudomásul vételén múlik, mint a szankcionáláson, büntetésen, fenyegetésen – jelentette ki a miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy mekkora bevételt remélnek a programtól, úgy fogalmazott: „ha reális vagyok, azt mondom: ha párszor tízmilliárd forint az, ami a két év bevétele közt lehet, az már azt jelenti, hogy megmozdult valami. Ha ez tartósan fennmarad, akkor ez évek során el tudja érni a százmilliárdos nagyságrendet, ami már érdemi, kimutatható eredmény”. – 40-50 milliárd forint ahhoz elegendő, hogy 100 ezer forinttal toljuk a legmagasabb szja-adókulcs alsó határát, a másfél millió forintot. De nem elég ahhoz, hogy az iparűzési adót elengedjük – mondta arra a kérdésre, hogy mire lenne elegendő ez a pénz.

Arra a kérdésre viszont, hogy a pluszbevételekből csökkenti-e a kormány a járulékokat és az adókat, Gyurcsány Ferenc nem válaszolt konkrétan. Azt hangoztatta, hogy a következő hetekben „közös társadalmi életünk” újabb területeit veszik górcső alá, javasolnak változtatásokat, majd végül megnézik, hogy tudják ezt a folyamatot segíteni részben járulék-átalakítással, illetve hogy a folyamat eredményét „be lehet-e forgatni” adó- és járulékügyekbe. – Mindig mindent sorjában. Nagy és bonyolult dolog egy országot vezetni – jelentette ki. – Most nem az a dolgunk, hogy még tovább gyorsítsuk a tempót – tette hozzá.

Az alkalmi munkával kapcsolatban kijelentette: 4000 forintos napi bér mellett körülbelül 200 forintba fog kerülni a munkaadónak, hogy az alkalmazottnak „legyen tébékártyája és kapjon nyugdíjat”. – Ez még akkor sem sok pénz, ha az a vége, hogy az alkalmazott és az alkalmazó megfelezi egymással, és 100-100 forintot fizet – tette hozzá.

Az egyéni járuléknyilvántartással összefüggésben elmondta: ez nem lesz nagy munka, szerdán a kormányülés elé kerül a konkrét menetrend. Az előterjesztés azt fogja tartalmazni, hogy január elsejére fel kell álnia a rendszernek, s a következő évben elkezdődhet az új tb-kártyák kibocsátása, melyekkel elektronikus úton ellenőrízhető lesz, fizet-e a kártyatulajdonos járulékot. A háromféle biztosítási szolgáltatással kapcsolatban kijelentette: az első csomag mindenkinek jár, függetlenül a járulék fizetésétől. A második csomag annak jár, aki a biztosítást fizeti. – Ha neked ez sem elég, és kétágyas szobába szeretnél feküdni, jobb minőségű szolgáltatás kell, vásárolj magadnak magasabb értékű biztosítást – fűzte hozzá.