A kormány azt ígéri, hogy egyszerűbbé teszi az állampolgárság megszerzését a magyar nemzetiségű kérelmezőknek. Az állampolgársági és az idegenrendészeti törvény módosításához szükséges kétharmados többség úgy tűnik meg is lesz, mert az ellenzék is egyetért a javaslattal. Eszerint bevezetik a nemzeti vízumot, amely legfeljebb öt évi tartózkodásra és korlátlan számú belépésre ad jogot, igaz, az uniós szabályok miatt munkavállalásra és tanulásra nem. Erről a vízumfajtáról egyenként meg kell állapodni a szomszédos országokkal. Az a magyar nemzetiségű ember, aki átköltözik, a letelepedési engedély megszerzése után – a jelenleg kötelező egy éves várakozás helyett – rögtön kérheti majd az állampolgárságot. A most 42 hónapig tartó eljárást húsz hónapra rövidítik. Eltörlik a kötelező és drága orvosi vizsgálatot, és állampolgársági ismeretekből sem kell majd sok pénzért vizsgáznia annak, aki bárhol, bármilyen szintű magyar tannyelvű iskolában végzett. A Magyarországon megtalálható hivatalos iratokat a hatóságoknak kell egymástól beszerezniük, nem a kérelmezőnek. Aki kívánja, annak az irataiban a ma más országban található települések nevét kizárólag magyar formájukban használják.
Szentgyörgyvölgyi Péter, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: támogatják ezt az előterjesztést, ám pótcselekvésnek, a bűntudat megnyilvánulásának tekintik, amiért a kormány és a kormánypártok nemtelen eszközökkel kampányoltak az úgynevezett kettős állampolgárság ellen. Az állampolgársági törvény módosítása, ha elfogadják, 2006. január elsején lép hatályba.
Folytatódik a termőföldért életjáradék program
A parlament keddi ülésén napirend előtt szó volt egyebek közt a Földért életjáradék programról is. Az MSZP ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy a kormány idén újra hirdesse meg azt, mert az eddigi három pályázat bevált – jelentette ki napirend előtt Magda Sándor, a mezőgazdasági bizottság szocialista elnöke. Több mint 14 ezer idős ember kap havonta átlagosan 31 ezer forintot a korábbi földjéért, és ez évente a nyugdíjakkal együtt nő. Az ennek fejében állami tulajdonba került, egyes jóslatokkal szemben zömmel jó minőségű, 41 ezer hektárból 7000-re a Nemzeti Földalap már kiírta a haszonbérleti pályázatot.
Válaszában Pásztohy András földművelési államtitkár megerősítette: valóban folytatják az akciót, mert ez egyrészt jó azoknak, akik már nem képesek megművelni a földjüket, másrészt élénkíti a földpiacot és segíti a versenyképes birtokméretek kialakítását.
Az SZDSZ nem ismeri a „dumakormányt”
Az SZDSZ nem vesz részt a Fidesz által kezdeményezett parlamenti vitanapon, amely a „Mit teljesített három év alatt a dumakormány?” címet viseli. Kuncze Gábor pártelnök-frakcióvezető levélben értesítette Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét arról, hogy a liberális frakció testületileg nem vesz részt a parlamenti vitanapon.
Kuncze azzal indokolta frakciója távolmaradását, hogy az SZDSZ „dumakormány” nevet viselő kabinetet, vagy más kormányzati szervet nem ismer, logikusan annak három éves tevékenységéről sem tud nyilatkozni. A frakcióvezető megjegyezte azt is, hogy hasonlóképp nem venne részt az SZDSZ a „populista pártok a parlamentben” vagy „a jobboldal határtalan demagógiája” címmel rendezett vitanapokon. Ugyanakkor szívesen folytatna értelmes vitát a Medgyessy- , a Gyurcsány-, vagy az Orbán-kormány teljesítményéről.
Honnan az Apró-Gyurcsány érdekkör nagy vagyona?
Az Országgyűlés lefolytatta az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodását vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitáját. A Fidesz által kezdeményezett vizsgáló bizottság célja, hogy tisztázza az Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációban betöltött szerepét, feltárja állami vállalatokkal ápolt kapcsolatát, és fényt derítsen arra, hogy milyen forrásokból származott a miniszterelnök tavalyi 100 milliós és tavalyelőtti 83 millió forintos jövedelme.
Vidoven Árpád (Fidesz) elmondta: az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatok közül csupán azt a Csiha Judit és Wiener György (MSZP) által benyújtott javaslatot támogatják, amely az Alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányossági szempontok figyelembe vételére hívja fel a figyelmet. A képviselő rámutatott: a többi módosítás azért nem támogatható, mert nem felel meg a házszabály kritériumainak.
Szijjártó Péter (Fidesz) leszögezte: a bizottság létrehozását nem kezdeményezte volna a nagyobbik ellenzéki párt, ha Gyurcsány Ferenc az elmúlt másfél évben egyszer is válaszolt volna a cégét és az állam kapcsolatát firtató kérdésekre a parlamentben. A képviselő kifogásolta, hogy az Apró-Gyurcsány érdekkört vizsgáló bizottság és az Orbán család vagyongyarapodását vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló előterjesztésekben megfogalmazott kérdések „egy kaptafára vannak megfogalmazva„, azok csupán a nevekben különböznek, ugyanakkor az Apró-Gyurcsány bizottsághoz benyújtott módosító javaslatokkal a szocialista képviselők több kérdést kivennének az előterjesztésből. – Mi ez, ha nem kettős mérce? – tette fel a kérdést a politikus, aki szerint az
Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodásában valami titkolnivaló van,mert ha nem lenne, akkor a szocialista frakció „ilyen átlátszó módosító indítványokkal nem falazna a miniszterelnöknek”.
Göndör István (MSZP) közölte: a két bizottság között az a különbség, hogy az egyik Orbán Viktor minisztelnöksége idejére vonatkozik, míg Gyurcsány Ferenc nem volt kormányfő a vizsgálandó időszakban.
Márton Attila (Fidesz) rámutatott: az MSZP-s képviselők taktikája az, hogy csak névben jöjjön létre ez a bizottság, de érdemi munkát ne végezhessen.
Forrás: Magyar Rádió, hvg.hu, fideszfrakcio.hu)
origo.hu
A Kondorosi Csárda még egy utolsó esélyt adott a rongálónak
