Gyengébb a magyar gazdaság idei teljesítménye az előzetesen vártnál – áll a KSH összefoglalójában, amely először publikálta a 2005. első negyedév együttes makrogazdasági adatait. Az összkép lassuló magyar gazdaságot mutat, amelyben szinte csak a lassuló, 3,7 százalékos infláció jelenti az egyetlen pozitív elemet. A legfontosabb mérőszám, vagyis a bruttó nemzeti termék mindössze 2,9 százalékkal növekedett, ami jelentősen elmarad a tavalyi esztendő azonos időszakában regisztrált adattól. Az idei, négyszázalékosnak beharangozott GDP-bővülést a szakemberek szerint már biztosan nem érhetjük el, még akkor sem, ha a KSH új, a naptárhatást is figyelembe vevő számításai szerint a növekedés 3,5 százalékos az első három hónapban. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a GDP növekedését az árutermelő ágak, tehát az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság a tavalyitól elmaradó fejlődése húzta erőteljesen lefelé, míg a bővülés a szolgáltatói szektor teljesítményének és a beruházások megugrásának tudható be.
Utóbbinál azonban egyrészt figyelembe kell venni, hogy amíg idén hét százalékkal fordítottak többet fejlesztési célokra, addig tavaly ugyanez a szám még 19 százalék volt, ráadásul a növekedésben óriási részük van a vitatott autópálya-beruházásoknak.
Míg a GDP minden bizonnyal elmarad a várakozásoktól, már most bizonyossá vált, hogy az államháztartás hiánya túlszárnyalja a tervezettet. A számok a tavalyi 548 milliárd forint után az idei év első három hónapjában már 710 milliárdos állami túlköltekezést mutatnak. A többletdeficit teljes egészében a központi költségvetésben keletkezett. Idén az export és az import bővülési üteme is megtört. A termékkivitel nyolc százalékkal, a behozatal öt százalékkal emelkedett, de az ipari export a 14 feldolgozóipari ágazat közül hatban nem érte el a tavalyi szintet. Az első három hónap adatai növekvő munkanélküliséget jeleznek. Amíg tavaly a ráta hatszázalékos volt, idén elérte a 7,2 százalékos mértéket. A 3,875 millió munkavállaló reálkeresete papíron 9,7 százalékot emelkedett, ehhez azonban az is hozzájárul, hogy a tavaly esedékes tizenharmadik havi fizetést a közszféra dolgozói csak januárban kaphatták meg. A felére visszaesett kiskereskedelmi termékforgalom-bővülés jól jelzi a lakosság valódi vásárlóerejét. Az ütemcsökkenés annak fényében különösen sokat mondó, hogy 2005-ben a húsvét, és vele a nagybevásárlás az első negyedévre esett.
Ígéretekben nincs hiány. Beruházási hitellel akarjuk kiegészíteni a Széchenyi-kártya konstrukciót, amelyet a MFB refinanszírozása mellett a kamara közreműködésével fogunk kihelyezni – jelentette be tegnap Kóka János gazdasági miniszter, miután egyeztetett Parragh Lászlóval, az MKIK elnökével. Kóka elmondta: továbbá hitelprogramot indítanak a nagyvállalatokhoz beszállító kis- és középvállalkozások számára. Mivel az ITDH kereskedelemfejlesztési tevékenysége nem jó, s a kamara közelebb van a vállalkozásokhoz, ezért a jövőben az ITDH területi irodái átkerülhetnek a kamarához. (Cs. A.)
