A leköszönő államfő, Mádl Ferenc ötéves hivatali ideje alatt összesen 14 esetben fordult az Alkotmánybírósághoz normakontrollt kérve. Az elmúlt egy hónap alatt a biztonsági kamerák, a felsőoktatási törvény, az ügynöktörvény és a kisebbségi önkormányzati törvény ügyében tette ezt meg Mádl. Halmai Gábor alkotmányjogász mindezt többé-kevésbé véletlennek tartja, és hozzátette, hogy az ügynöktörvény módosításának alkotmányosságában az előterjesztők sem voltak biztosak, hiszen maguk kérték a köztársasági elnököt, hogy kezdeményezzen előzetes normakontrollt. Halmai úgy véli, hogy politikai megfontolásokra csak a felsőoktatási törvénynél gyanakodhatunk, amit az is igazolni látszik, hogy az államfő és az ellenzék alkotmányossági kifogásai bizonyos hasonlóságot mutatnak.
Az öt év alatt egyetlen esetben sem fordult elő az, hogy az Alkotmánybíróság legalább részben ne értett volna egyet Mádl alkotányossági észrevételeivel – hangsúlyozta Halmai, ám véleménye szerint figyelemre méltó, hogy a tizennégy esetből három beadvány esett a Fidesz-kormány működésének idejére, és ezt most egyetlen hónap alatt túllépte a köztársasái elnök. Ehhez hozzátette az alkotmányjogász, hogy az előző kormányzati ciklusban csupán kisebb jelentőségű kérdésekben tagadta meg az elnök a törvény aláírását, többek között a fogvatartottak szólásszabadsága vagy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását célzó lex Répássy ügyében kért normakontrollt.
A Medgyessy-kormány hivatalba lépését követően az alkotmánybírósági beadványok száma mellett az államfő a parlamentnek is több törvénytervezetet (a szociális törvény, a kórháztörvény, az MNB működését szabályozó törvény módosításának tervezetét) visszaküldött, ami gyakorlatilag politikai vétót jelent Halmai szerint. Az alkotmányjogász úgy tartja: ezekben az esetekben rokonság figyelhető meg Mádl és az ellenzék érvei közötti, ám ugyanez mondható el az AB-nek megküldött PSZÁF-törvényről is. Halmai szerint ugyanakkor meglepő, hogy a drogfogyasztás enyhébb büntetőjogi megítélését lehetővé tevő Btk.-módosítást nem utalta az AB-hez Mádl, és az ellenzék által támadott jogszabályt végül a fideszes Hende Csaba beadványa alapján semmisítette meg az Alkotmánybíróság.
Mádl Ferenc mandátuma augusztus 3-án jár le, addig elnöki jogköreit teljes egészében gyakorolhatja, vagyis Magyarországon nincs az Egyesült Államokban tapasztalt „béna kacsa” effektus – mondta Halmai Gábor. Az alkotmányjogász szerint azzal, hogy az utódjának megválasztott Sólyom László már letette hivatali esküjét, elkerülhetik a nyári rendkívüli ülésszak összehívását.
(Forrás: Népszabadság)
origo.hu
13 éves eltűnt lányt keres a magyar rendőrség
