Sólyom Lászlónak számos személyes szempontot kellett mérlegelnie ahhoz, hogy elfogadja-e az államfő-jelöltségre a fölkérést, de erkölcsi kötelességének érezte, hogy végül elvállaja – mondta az Alkotmánybíróság első elnöke a Népszabadságnak adott interjújában. Nem utolsósorban a Védegylet számára is meg kellett tennie ezt a gesztust – fogalmazott, hozzátéve: a Védegylet célkitűzéseibe beleillett ez a pedagógiai célú felhívás a jelölésre, amely üzenet a pártoknak, a civil szférából. Arra gondoltak, hogy jó lenne fölmutatni egy alkalmas jelöltet, aki felülemelkedik a mai politika korlátjain, másrészt az ökológiai szemléletet határozottan tudja képviselni – fűzte hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy a pártok sokáig csak a nevét emlegették, azt mondta: rossz érzés, amikor az ember úgy érezheti, tologatják, mintha bábu lenne, pedig csak kívül áll mindenen. Ezzel együtt azonban szerencsésnek vallja magát, mert így nyugodtan állíthatja: a civilek jelöltje. Sólyom László véleménye szerint a baloldal is fel tudta volna vállalni személyét, de az MSZP túl korán tette le a voksát. Ha ez nem így történt volna, akkor meg tudtak volna állapodni a személyében – fogalmazott. Mint mondta, ha nem lesz államfő, akkor örömmel felelt meg egy nagyon szép civil akciónak.
Sólyom László beszélt arról is, hogy kívülállónak érzi magát már gyerekkora óta. Ezzel alapozta meg a függetlenségét is: kívülálló volt abból a szempontból is, hogy sokáig nem érezte magát elhivatott jogásznak sem, mivel mindig nagyon elvont céljai voltak. Meggyőződése, hogy az ember úgy is tudja szemlélni az életet, hogy az a pillanatnyi történéseket tekintve tele van véletlenszerűséggel, egész folyamatát tekintve viszont inkább szükségszerűséggel. Ennek alapja pedig – mint mondja –, hogy hűségesek maradunk néhány alapvető erkölcsi és munkakövetelményhez.
Sólyom László nem biztos a megválasztásában, de olyan posztra jelölik, ami nem kapcsolódik közvetlenül a pártpolitikához, ezért vállalja el. Államfőként nem hagyja majd magát befolyásolni, hiába követelné a sajtó vagy a politika. A helyes mértéket keresi mindenben – hangsúlyozta. Arra a felvetésre, hogy szereti feszegetni a határokat, kifejtette: az Alkotmánybíróság aktivizmusa szükségszerű volt, főként az első öt-hat évben, mivel az alkotmányt kellett tégláról téglára felépíteni. Az államfőnek már az Alkotmánybíróság által készre formált alkotmányt kell betartania. Véleménye szerint nem baj, ha tartanak az államfőtől a pártok, de nem az a célja, hogy minduntalan kitűnjön valamilyen kifogással vagy javaslattal. Az elnöki posztot úgy képzeli el, hogy az államfő mozdulatlanul ül, figyel, és ha kell, lép. Egy elnök nem ugrál – véli. Kell egy kis idő, amíg az ember megérzi, hogy mikor kell megszólalnia – fűzte hozzá Sólyom Lászó, aki a helyes mérték elnöke szeretne lenni, egy plurális társadalomban az egységet kifejezni.
Elmondása szerint míg az alkotmánybíróra a spanyol etikett vonatkozik, az államfőnél szerephez jutnak a gesztusok, a habitus, ki kell fejeznie a nemzet egységét, egy ideált, ami nehéz feladat. Úgy érzi, hogy megválasztása esetén legalább egy év kell ahhoz, hogy kialakuljon a helyes mértéket sugárzó habitus. Sólyom László szerint jelenleg nincs mérték, nincsenek normák, eltűnőben az alkotmányosság tisztelete. Számára most az a kérdés, hogy képes lesz-e olyan helyzetekben, amikor nem mérlegelhet jogászi szempontokat, ahol nem indokolhat úgy, miként egy bíró, érvényesen megszólalni. Ez nagy vizsga számomra is – vallotta be Sólyom László.
(Forrás: Népszabadság)
origo.hu
Senki sincs felkészülve az előttünk álló időjárásra
