A Kurier (kurier.at) című bulvárlap Magyarország száz lépése a válságba címmel közli budapesti tudósítását. Hatalmas retorikai felütéssel jelentette be Gyurcsány Ferenc április végén a parlamentben az úgynevezett száz lépés programját, mellyel a „puszta és paprikás országát” szociálisan igazságosabbá és alapjában jobbá kívánná tenni – írja a lap.
Hozzáteszik: a becsvágyó Gyurcsány még az első lépést sem tehette meg, s máris a 2002 májusa – a közös kormányzás megkezdése óta – a legnagyobb koalíciós válság robbant ki az MSZP és az SZDSZ között. Miközben Gyurcsány a széteső egészségügyön, a munkaerőpiac feszültségeinek enyhítésén, vagy a deficites betegbiztosítás reformján gondolkodott, addig az ő szocialista pártja a kis koalíciós partnerével marta egymást: a két párt képtelen volt egy közös jelöltet állítani a közeledő köztársasági-elnök-választásra.
Az alkalmas konszenzusos jelölt keresése nem vezetett eredményre, mert a szocialisták kitartottak a 49 esztendős jelöltjük, az országgyűlés elnöke, Szili Katalin mellett. A balliberálisok számára, akik egy pártok felett álló államfő dicséretét zengték, Szili a rendes pártkatona volt, s ezért alkalmatlan legmagasabb közjogi méltóság betöltésére. A koalíciós válság teljes volt, amikor a balliberálisok az elmúlt hét közepén bejelentették, távol maradnak az elnökválasztástól – olvasható a lapban.
A két konzervatív ellenzéki párt, a Fidesz és az MDF nem kevés kárörömmel figyeli a kormánypártok vitáját, hiszen most lehetőségük van arra, hogy az utált szocialistákra fájdalmas csapást mérjenek. Amennyiben a balliberálisok tényleg távol maradnak az urnáktól, és a konzervatív ellenzék egységesen Szili ellen voksol, akkor a szocialista jelöltnek nincs esélye, hogy Mádl Ferenc örökébe lépjen. Így megnyílik az út a konzervatívok jelöltje, az alkotmánybíró Sólyom László előtt. Nem véletlenül fenyegette Gyurcsány Ferenc a kisebbik koalíciós partnert súlyos következményekkel arra az esetre, ha Szili Katalin elbukna .
Hozzáfűzik: a legtöbb magyar értetlenkedve figyeli a kormányzati vitát. Sokan nem hiszik, hogy a kormány egy másodlagos kérdésben a szétesés küszöbére jutott. A magyarok többségét sokkal jobban érdekli, hogy miként etetheti 500 euróból a családját, mint az, hogy ki lesz az ország következő, amúgy súlytalan „főreprezentánsa”.
A Die Presse (diepresse.com) konzervatív osztrák lap koalíció iránt elkötelezett tudósítója az elnökválasztás első napjának történéseit foglalja össze.
A két kormánypárt parlamenti többségével eredetileg minden adut a kezében tartana, hogy már az első körben meghatározza az új államelnököt. (Nem derül ki a cikkből, hogy kétharmados többség híján ezt hogyan tehetnék – K.L.) Ugyanakkor a két párt képtelen volt egy közös jelöltben megállapodni. Így vált a jelölt keresése heteken keresztül tartó, kisszerű veszekedéssé az SZDSZ és az MSZP között. A szocialisták előremenekültek, és a 49 esztendős Szili Katalint jelölték. Ezzel a javaslattal az MSZP zsákutcába manőverezte magát, mert az SZDSZ számára Szili elfogadhatatlan – írja a lap.
Hangsúlyozzák: hivatalosan a liberálisok azzal magyarázták elutasításukat, hogy Szili, aki 2000 és 2004 között az MSZP elnökhelyettese volt, „túl szoros pártpolitikai kötődéssel rendelkezik”. A színfalak mögött a liberális politikusok azonban azt is megjegyezték, hogy a parlamenti elnök-asszony nem rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges intellektuális képességekkel és erkölcsi formátummal. Ezért az SZDSZ úgy döntött, nem vesz részt az elnökválasztásban.
Tekintettel a kormánypártoknak a közös elnökjelölt miatti eredménytelen veszekedésére, a polgári ellenzék pártjai kihasználták a kínálkozó lehetőséget. A Fidesz és az MDF az Alkotmánybíróság egykori elnökét, Sólyom Lászlót jelölte a köztársasági elnöki posztra – áll a Die Presse cikkében.
Az elnökválasztás harmadik fordulójában a képviselők abszolút többsége szükségeltetik. Megfigyelők nem zárják ki, hogy az utolsó pillanatban a szocialisták olyan jelöltet varázsolnak elő, aki az SZDSZ számára is elfogadható. Ebben az esetben a kormánypártok elkerülhetnék azt a szégyent, hogy a köztársasági elnök személye megválasztásának lehetőségét könnyelműen eljátszották – olvasható a lapban.
origo.hu
Ismét hazudott a baloldali propaganda: Brüsszel tényleg eltörölné a 13. havi nyugdíjat
